Magyar Országos Tudósító, 1934. október/3

1934-10-30 [115]

A MAGYAR JÖVŐ SZÖVETSÉG DEBRECENI ALAKULÓ GYŰLÉSE. Tegnap délelőtt ala­kult mog Debrecenben a Magyar Jövő Szövetség debreceni csoportja. A várme­gyeházát zsúfolásig egtöltő közönség előtt ismertette a Magyar Jövő Szö­vetség programját vitéz Bánsághy György dr. országos elnök. A po­zitiv fajvédolom minden magyar társadalmi kategória összefogását jelenti ­mondotta beszédében. Utána gróf Pálffy Daun József társolnök be­szélt, s a frontot járt magyarság nevében mondott üdvözlőszavakat. Végül dr. Es ztorh ás István a világháború utáni férfitipusról beszélt, amely küzdolmo közbon az exisztenciális állások kiépitését tűzte ki prog­ramjául. A debreceni csoport elnökségét dr. Szabó Sándor elnök, dr. F a z a k a s Sándor társelnök és dr.Juhász Gusztáv ügyvezető elnök személyében egyhangú lelkesedéssel választotta meg az alakuló köz­gyűlés, /MOT/B PESTVÁRMEGYEI JEGYZŐK KÖZGYŰLÉSE. Koddon délelőtt tartotta Pestvármegye jegyzőogyesülete évi rendes kö2gyülését a vármegyeház tanácskozó tormébon F r i d r i k Ágoston cinkotai főjegyző ügyvezető alelnök vezetésével, akinek 'megnyitója után a közgyűlés alapszabályainak módosításét tárgyalta, továbbá a közgígi kölcsönök konverziójára vonatkozó lehotőségeket ós mind­azokat a kérdéseket, amelyek a november 3-án tartandó országos jogyzőegyo­süloti gyűlés tárgyai lesznek. A Községi Jegyzők Országos Egyesületet T u r y Sándor titkár, az Országos Jogyző-Árvaház Egyesületet K o m o ­r ó c z y Péter igazgató képviselte. Befejezésül a közgyűlés részleges tisztujitása következett. Elnök lett dr, Förhencz Sándor aszódi főjegyző, főjegyző Túrák István, jegyzők Ujfalvy Máté és Szlatényi Ernő, ellenőr Fokote Gorzson és számvizsgáló: vitéz Csontos Józsof, /MOT/B -—AZ EGYETEMET VÉCZE1I MAGYAR NŐK EGYESÜLETE kodden tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen az egyesület vidéki képviselői is resztvettek /Sze­gedin Debrecen, Pécs/. Az . — ~. egyesület a megüresedett elnöki tisztség­re dr, Magyary Zcltánné Techert Margit dr,-t válasz t<--' Va meg, aki a szege­di ogyotem magántanár és/az Akadémia kiadásában pár hónappal ezelőtt jelont meg egy nagyobb terjedelmű filozófiai munkája. Ugyancsak egyhangúan válasz­tották meg alolnöknok Fabritius Honrikné dr. Syntinis Ilonát és titkárnak dr. Hanskarl Erzsébet székesfővárosi könyvtárost, A közgyűlés után a Pan­nónia szálló éttermében jólsikerült tarsasvacsora volt, /MOT/B ÍMUJIMJ *** K FASIZMUS GAZDASÁGPOLITIKÁJA. A Magyar Közgazdasági Társaságnak Éber Antal olnökloto mollott tartott előadóülésén dr.V a r g a István egyetemi magántanár, a Ma­gyar Gazdaségkutat 0 Intézet igazgatója a fasizmus gazdaságpolitikájáról tar­tott előadást. Rlőadáw** ' a követkozőkot mondotta: - A fasiszta gazdaságpolitika megítélésénél külön kell fog­lalkozni az organizáció kérdésével és külön a gazdasági élet menetét tof soló intézkodésokkol, vagyis a fasiszta organizáció által meghozott, a gaz­dasági életet befolyásoló szabályokkal és rendelkezésekkel. A gazdasági é^ z fasiszta organizációja tokintotében podig ismét két szempontot kell szétvá­lasztani. ixZ egyik kérdés ez: alkalmasabb-e a fasiszta organizáció más rer szereknél arra, hogy igazságos, jó és célszerű törvényeket és közigazgatási olőirásokat alkosson meg. Ez a kérdés a lehető legnagyobb jelentőségű, de mogvélaszolása nem a közgazdának faladata, A másik, a fasiszta szervezet formális oldalával összefüggő kérdás az, hogy ez a szervezet jobban folel-e mog a nép ideológiai felfogásának, mint valamilyen más szervezet és ezál­tal hozzá tud-e járulni a tömegek jóindulatú világnézetének kialakitásához. És ha ezt a kérdést az olasz nép tokintotében helyeslőleg válaszolnók mog, ugy e kérdéshoz kapcsolódóan fel k^ll vetni azt a kérdést, hogy a fasiszta organizációnak más népek által valá lemásolása előidéznó-e ugyanazt a ha­tást, vagy soBij ami nyilván attól fTügg, hogy az olasz néptől eltérő jellemű népek ugyanúgy reag 'lnának-e a fasizmusra, mint az olasz nép. ^hfj /Folytvasa következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom