Magyar Országos Tudósító, 1934. október/3

1934-10-29 [115]

'"> ZU EREKX-LÁNG ÜGY,' /2, folytatás,/ ' : - Megáll az az állítás - kérdezi a tanútól Láng dr. - hogy á tanács olvasás nélkül fogadta el a jelentést? - Ez ser tő feltevés lenne a tanáccsal szetnben - válaszolta Payr Hugó - szeptember 27-étől október 12-ig, amikor ugyanis ^a tanács meghozta döntését, pontosan 15 nap állt rendelkezésere avégből, hogy jelentésünket áttanulmányozza, - Van-e a jelentésben hamis adat? - kérdezi a sértett, - Ez teljességgel ki van zárva! - feleli Payr dr, - a legjobb tudomásom szerint állítom, hogy jelentésünkbe meg nem felelő adafc nem Kerülhetett bele! Payr Hugó ezután Zachár Gyula dr. védő kérdésére kijelenti, hogy az a jelentés, amelyet október 12-én kézbesítették a tanácshq/:, nem azonos az 6 előterjesztésükkel, S. továbbiakban a tanú, Ereky Károly kérdésére felelve kijelenti, hogy azok hallatára, amiket a bizottság Adonyban tapasztalt, illetve amiket e tapasztalatairól jelentett, a bizottság tagjai valósággal konsternálva voltak, ennek ellenére nem akarták annyira kiélezni a dolgokat, hogy ezek miatt a visszásságok miatt külön eljárást követeljenek, /KY/. Láng erre megkérdezi a következőket a tanutói, - Allitólag a mi jelentésünk következtében indult meg á' hajsza Erekyék ellen, kérdem: a mi jelentésünk előtt Sipőcz polgármester ©1 volt ragadtatva Ereky működésétől, - Ez nem tartozik ide - szólt közbe az elnök, - Annyit mondhatok,- válaszolja Payr Hugó - s oat 1 hangsúlyozom, hogy rosszhiszeműség nem vezetett bennünket és nem volt szándékunkban Erekynek ártani. A főváros még 600,000 pengőt elvállalt csak azért, hogy megszabadulhassunk az adonyi szerencsétlen bérgazda sagtól. Láng megjegyzi erre, hogy a Vörös-könyvből vette az adatokat, a védő erre azt feleli: - A mi álláspontunk az volt, hogy nem lett volna szabad kritika nélkül átvenni azokat. . _ Ezzel befejeződött Payr Hugó kihallgatása, utána Kardos JonŐ a Vásárpénz tár egyik volt igazgatósági tagja tett tanúvallomást, -•Bolt önnek panasza a Vásárpéiiztárral kapcsolatban? - kérdezte az elnök, - Öthónapon keresztül nem hivták össze az igazgatóá gi Üléat és ezért levelet is irtam Ereky Károlynak, amiben utaltam arra, hogy az ügymenet és az ellenőrzés érdeke kívánja, hogy minden hónapban legalább egyszer ülést tartson. Megírtam azt is, hogy a közvéleményben'máris súlyos kritikák hangzanak el, amelyek az uj rezsimet is érintik, s nem vállalhatom a felelősséget a dolgokért, ha kész tények elé állítanak, - Ezek alapján kértem az igazgatósági ülés sürgős összehívását. A levélre május lőrén, levelem kelte utáni napon, Ereky titkárjától válasz érkezett s ebben közölte velem, hogy már levelem vétele előtt a kegyelmes ut» utasítást adott az ülés összehívására. Még az igazgatósági ülés összehivésa előtt kimentem az igazgatóságba és Sándor^ igazgatónál érdeklődtem bizonyos adatok után - folytatta a taanu vallomását, - A felvilágosítást azonban nem kaptam meg, azt a választ kaptam, hogy csak elnöki engedéllyel kaphatok-betekintést az adatokba, azok közlése hivatali titoktartásba ütközik. Az egyik igazgatósági ülésen napirend előtt fel is szólaltam és szóvátettem ezeket a sérelmeket. Kijelentettem: lehetetlen, htgy a mai gazdasági Viszonyok között-az igazgatóság tagja ne legyen informálva a Vásárpénztár helyzetéről, lehetetlen, hogy csak a végrehajtó bizottság előtt karülnek szóba a kérdések és a Vásárpénztár ügyeiről egy bizottság i tag csak az újságokból nyerhessen értesülést. Hangoztattam, hogy erkölcsileg és anyagilag is felelősség terhel, mint igazgatósági tagot a Vásárpénztár ügyeiért. Elmondtam felszólalásomban, hogy furcsának tartom, hogy valaki csak az elnök engedélyével adhasson felvilágosítást és hivatali ' titoktartásra hivatkozzon, holott az igazgatósági tagnak joga van minden dologba betekintést nyerni. Az igazgatóság kebelén belül jllenőrzö bizottság is alakult, de ez a bizottság egyetlen egyszer som ült össze,