Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2
1934-10-15 [114]
"MINDEN AZÉRT TÖRTÉNT, HOGY AZ ÉDESANYÁM MEG NE TUDJA..." Különös, kissé mulatságos, de egyben megható jelenet játszódott le ma a büntetötörvényszéken Lengyel János dr. törvényszéki biró tanácsának t 'rgyaiotermében, A Vádlott Sváb István magántisztviselő volt, akit a királyi ügyes zség%kirathamisitás bűntettével vádolt meg. A vád igy han zott: 'r '- • v - Sváb István, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szorozzon Albert Péter nevü, református vallású újszülött fialtak születését, bár az állami anyakönyvi hivatalnál a gyermek már anyakönyveztetett, az izraelita hitközségnél is bejelentette és ezon csolekményével okozója lett annak, hogy az izraolita hitközség anyakönyvébe az a hamis adat korült, hogy az újszülött izraelita vallású. Sváb István a törvényszéki tárgyaláson tagadta bűnösségét, hangoztatta, hogy nom akart okiratot hamisítani és többok között igy védekezett: - Én zsidó vallású voltam, do református nőt vottom folosógUl. Amikor megtudtam, hogy gyermekünk lesz, kikorosztólkedtom, hogy a kicsike is korosztény logyon, A folosógom Pestre jött, itt a kórházban felmutatta a különböző okmányainkat és amikor a kisfiam mogszülotett, a körház bejolentotto a születését. Tormészotos, hogy a fiamat mogkorosztolték és Albort Péter névon az állami anyakönyvbon anyakönyvezték. Ebba bon az anyakönyvbon mint református'vallású szoropó 1, mort hiszon'én Í3 azt akartam, hogy református logyon, Édosanyám azonban nom tudta, hogy én kikorcsztoUfcGatomy nom tudta, hogy a kisfiunk rofoirmátus és én féltem megmondani néki az igazságot. Ha loány születott volna nagyon ogyszorüen titokban tarthattuk volna a kicsiko vallását; De fiu születott. Minden azért történt^ hogy az édosanyám meg no tudja. Gondoltam, nom követok el bűncselekményt, ha elmegyek a rabbihoz, bojolontem a szülotést és a rituális szertartást végrohajtják a ki3fiámon.Azért tottom, hogy no ' okozzak szomorúságot az anyámnak. Nagyon bántotta volna, ha mogtudja,' hogy az unokába keresztény... A királyi ügyész módositotta a vádat, a vádnak azt a részét, hogy Sváb István'jogtalan vagyoni haszon szerzéso érdokóbon követett ol okirathamisitást, elejtette, de az enyhébb elbírálás alá esö okirathamisitás vádjai fenntartotta ellőne. A törvényszék hosszas tanácskozás li án végül is fölmentette Sváb Istvánt az okirathamisitás vádja alól, még podig azzal az indoklással^ hogy azóta, minta az állami anyakönyvvézo-' tést törvény szabályozza, es az anyakönyvöket állami hivatalok vezotik, azóta a hitfolokczetck anyakönyvo nom közokirat, tohát a vádlott nom kövotott ol büncsolokményto Az itélot ollón a királyi ügyész fellebbezést jolentett bo. /MOT/ P. ZU ABBRÁSSY IMRE GRof ÁLLÍTÓLAGOS MAGÁNTITKÁR/NAK ÜGY /l.foiytatás./ A törvényszék szembositotto gróf Andrássyt a vádlottal, mindketten mogmará dtak azonban eredeti vallomásaik mollett. Gróf Andrássy mogismé tolton, hogy Barett máskor is aláirta má 1 a novét az ö ongodélyo nélkül* "- Itt van a zsebemben egy váltó, - mondotta a gróf - ozor pongő értékű, orpe is aláirta a novomot, anélkül, hogy olözölog tudomással birtam volna róla, vagy hogy engedélyt adtam volna, AzbolhÖk olkőrte gróf Andrássytól a váltót, aztán áfiadta Kotsis Miklós ügyészségi alelnöknek, hogy az ügyészség óbbon az ügybon is eljárást indítson Baróti ellen, Baróti izgatottan ugrott fol holyóről és kijolontotto, hogy a gróf ongodélyévol irta'alá novét erre a váltóra. Gróf Andrássy azonban határozottam tagadta ozt. /Ma./ Sobofftyéaa Ernő é-- védő ezután bemutatott ogy zárt lovolot, amoly a gróf nfivéro arra a cimro érkoaott, amoly egyúttal Baróti, illvt T ve - a védő szerint - a magántitkáraág cimo volt. Az olnök átadta a Iov« let a grófnak, aki a fölbontás után meglopotton állapította mog, hogy ogy 1933-ban kelt áivorósi hirdetményt tartalmazott. Ezt a levolot is az iratokhoz csatolták, Arra a kérdésre, hogy miért nóm juttatta ol Baróti a gróf levelét Lotonyéro, a vádlott azt válaszolta, hogy-fogsága miatt nem volt módjában a levolot továbbitani. /Folyt.köv./ Sy,
