Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2

1934-10-15 [114]

ZU OSVALD ISTVÁN BEIKTATÁSA /l.folytatás./ "A magyar bírák hivatottak elsősorban arra, hogy az igazság • és emberszeretet igéinek állhatatos terjesztésével életrekeltsék a ma­gyar öBszetartásnak és a nemzeti ős széf orradásnak virágba még sohasem szökkent, gyümölcsöt még sohasem hozott dermedt palántáját és ezzel mér hetetlen szolgálatot tegyemsk a magyar feltámadás szent ügyének." Juhééz Andor minden gondolata,, szava; és tényét ez a magasztos nemességü felfq* g ás hatotta át és amikor a helyébe lépek, meghajtom előtte a magam és valamennyiünk'tiszteletének zászlóját és újból a legnagyobb hálával gondolok arra, hogy két évtizeden át a jogszolgáltatás mindhárom fokán lehettem obben az emelkedett szollemben az ő szorény munkatársa. - És ha arra kell felölném, hogy mi at én munkaprogramom, megint csak az ő szavaival annyit mondhatok, hogy a becsületemre biaott ezt a nagy etikai értéket egy jobb, egy szebb, egy boldogabb magyar jövő számára továbbra is teljos épségébon éa ragyogó tisztaságában kí­vánom megőrizni. A főméltóságu magyar királyi kúria teljos üléáébon már máskor ls hangoztattam, amibon különben mindnyájan egyetértünk, hogy hír nemzetünk a maga mogcsonkitottságában gazdaságilag a legnehezebb•hely­zotbo került, annál inkfeb meg kell őriznünk szellemi kincseinket, nagy történelmi multunk ofhlékét, hogy azon felbuzdulva, csüggedés nélkül min­dent elkövessünk, ami a kulturszintünk fennmaradás& biztosítja, mort a nomzotek versengésében kulturfölényben győzteseknek kell maradnunk. Áz Igazságszolgáltatás jósága és tisztasága pedig oly nagy erkölcsi erő, amely nemcsak itthon kolt bizalmat és parancsol tiszteletet, ha­hóm a külföld megbecsülését is biztosítja számunkra. *% Az állami és társadalmi rond megvédése is ezen fordul meg. Gazdasági életünk válságos helyzetében a biróra nagy kötolosség hárul, amelyet fokozott körültekintéssel kell teljesítenie és'a helyes Intéz, kodés sok tanulmányt, nagy elmélyedést'kíván a bírótól, mort ismer­n ie koll a gazdasági élet szövevényeit, azoknak egymáára való hatását, hogy intézkedése, döntése ne legyen egyoldalú védelem, no legyen olyan védelem, amely végoredményben a közre hátrányos* Gazdasági életünk bo­nyolultságában az élet ütomo kivárja, hogy a biróság is ennek megfele­lően, gyorsan oldja meg az eléje került kérdésokot. Ebben a munkában a főméltóságu királyi kúriának is elől koll járnia. - Ezzol kapcsolatban lép előtérbe a m.kir. kúria személy­zeténél lét számkérdóso. Amikor a közélet minden torén költségmegta­karításról és létszámc3ökkontésről beszélünk, egészon torraészetes. hogy oz a magyar királyi kuriá/al kapcsolatban is folvotődik, A létszám., csökkentési törekvés gondolatának kiindulópontja az^ hogy amikor ha­zánk mogcsonkitottsága következtében tizenegy Ítélőtábla holyett csak öt, hatvanhét törvényszék aolyott csupán huszonnégy és 383 járásbíró­ság heáyott csupán 144 működik, a királyi kúria som maradhat mog a ré­gi létszámban, Ennok mogokolására azt is halljuk, hogy má országokban a legfelsőbb biróság létszáma sokkal kisebb. Ezekkel az érvokkol szomböfi különösön kl koll emelni, hogy Magyarország igazságszolgáltatása a ozar­vozotébon ls ogészon másként fejlődött, mint a külföldi országokban. Ha­zánkban úgyszólván minden ügy a rendes biróság elé tartozlk'és a fejlő­dés csak lassan tudja a jogkoroső közönséget arra szorítani, hogy ne minden ügyben járjon ol háromfoku biróság, hanoin'hogy mog koll olégodhlt ogy fokon, illetvo két'fokon hozott döntéssel is. Ami a magyar királyi kúria létszámát illeti, netn lehet elfelejtenünk, hogy a polgári perrend­tartásnak a világháború folyamata alatt történt életbeléptetésével a régi perrendtartás rendszerétől eltérően a szóbeli tárgyalások léptek előtérbe a magyar királyi kúrián, aminek következtében kevesebb ügy ke* rülhetett elintézésre. A háború folyama alatt, sőt az azt követő néhány éven át a polgári perrendtartás hatását a maga teljességében nem érez­tethette azonnal, A későbbi évek tapasztalatai alapján azután indokolt­nak mutatkozott, hogy az eljárás egyszerűsítéséről szóló törvény a fel­lebbezési és felülvizsgálati értékhatárok megállapításával a királyi kúriára kerülő polgári ügyök forgalmát csökkentse. Az ilyképp tényleg c sokként ügyforgalom mellett sem tudtuk még az ügyek elintézésénél azt az ütemet elérni, amely a gazdasági élet szempontjából kívánatos. /Folyt.köv./ P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom