Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2
1934-10-15 [114]
Budapost, 1954. október 15. ( i XVI. évfolyam 232.szám. /A Magyar Szomlo Társaság Bothl .n-vac sorá.j a. Folytatás, / Nemzetünk nagy föladata oz, Ennok r. kornak nagy faladata, amo.lyet ha mag nor. oldunk, akkor oz a nemzőt eljátszotta történelmi hivat s át a Duna medencéjében. - En ugy látom - mondotta a továbbiak során -, hogy gyakran fordítva alkalmazzák xeinxk a nagy francia államférfiunak,Gambettának mondását, hogy: mindig gondoljunk rá, de sohase beszéljünk rela. /ügy van!•ügy ven!/ Gyakran azt látom, hogy bozsélünk rela, de sohasem gondolunk rá,' - Mentől nagyobb szükség van egy demokratikus átalakulásra, annál szükségesebbel hogy egységes közvél snény, magyar közvél omény teremtessék, amely ezt a demokratikus átalakulást irányitsa es'vezesse; mert ninösen egészséges demokrácia irányitOk ós vezetők nélkül,Egészséges csak az a demokrácia lehet, amelybon azok az osztályok, amelyek hivatva vannak a vezetésre, vez-.tnek is. Mi nem a széles néprétegek oktatására gyűltünk össze a Magyar Szemle Társaságban, mi a magyar int«1ligán? osztályok oktatására és nevelésére Írunk, dolgozunk és fáradozunk ós azt hiszem,hogy ezzel nagyobb szolgálatot teszünk a magyar demokrácia ügyének, mintha állandóan és pusztán a demokratikus intézmények létesítését ktJvotolnők Ú3 hangoztatnék. Mert az a társadalom, aeiely nem gondoskodik arról,hogy ennek a d emokráciának elöfeltétolei megteremtessenek, nem gondoskodik arr-1, hogy özek az intézmények üdvös működést fejtsenek ki a nemzet számára, az saját maga e.latt vágja él a fát, .\z előfeltételek közé tartozik az ogészo.'ges közvélemény megteremtéso, - Ebben az átalakulásben nem 1 eh o esünk gondolkozásnélküli imitátorai a nyugati demokráciáknál:. IIem lehetünk imitátorai ezeknek akkor, amidőn lá ójuk, hogy H±± a Nyugaton a háború után létesített túlzott demokratikus intézmények csődöt kezdenek méndani. Sok állam éppen a törnegok demokratikus uralmán keresztül a diktatúrára tért át. Ak diktatúrával most már azok az intelligens oszt. lyok is kezdenek megbékülni ezekben az államokban, amelyeknek éltetöelomc a polgári szabadság. Ezek az intelligens osztályok észrevették ugyanis, hogy a rend, nyugalom és közbiztonság nagyobb feltételei a polgáriaoult életnek, mint a közszabadságok é s ha választaniuk kellene özek között, inkább az előbbit választják,mert az viszonylag nyugalmasabb életet biztosit számukra. - Nem. lehet azonban követnünk egyszerűen a diktatórikus törekvéseket sem. Nem ugorhatunk mi fejőst a diktatúráiba, mert a diktatúra lehet utol.oo mentőeszköz, amelynek segítségével egy nemzet polgáriasult életét még fenntartani képes,'de nem lehet az a végső cél, amely fele az emberis égnok haladnia kell, á diktatúra nem lehet a történelem utolsó szava, mert jel tudjuk,hogy ott, ahol a dikte. ura huzamosabb .ideig fennállott, ottan kivéoz a polgári öntudat, kivész az érdeklődés a közügyek Iránt és megszűnik a nemzet összetartozande3ágának érzete, ami súlyos pi3lanatokben olyan próbák elé állítja az illető nemzetet, amelyet ki nem bir. - Ami utunk elöiratott a magyar történelmi fejlődésben,/ügy van i Ugy van!/ A mi utunk csali a magyar történelmi fejlődés nyomdokain játhat, Azokon az évszázados utakon, amolyokot esőink tapostak, 3 amelyeken annyit véreztünk. Csak a fokozatos fejlődés utja lehet a mi utunk,A jövőt csakis e. multak szomorú tanulságainak figyelembevételével,fokozatos, napr u l-napra sz°le munkával lehet jlőkésziteni es megalapozni, -'Ez az ut nehéz és töviso3. Ehhez az úthoz elsősorban az kel] hogy' egy magyar közvélemény te romte>3sék, egy közvélemény, amely hatalmas--;.!^ sabb, mint a pártpolitikai önzés, amely'hatalmasabb, mint az osztályok é , foglalkozások önzése, amely túlemelkedik a napi politika kicsinyes kérdésein és meglátja a nagy nemzeti célokat, fj /folyt, köv./ fl fl
