Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2
1934-10-12 [114]
—-GYEFMEKRABLÁSI PER SALAMONI ÍTÉLETTEL. Fejkendős, munkéasszonyt állított elo egy csendőr a büntetőtörvényszék Lányi-tanácsáéi!!;.3 alyos váddal: gyermekrablással vádolta a királyi ügyesség. Kiss Istvánnénak hivják, különváltan él a férjétől és azért indult ellene bűnvádi eljárás, mert reint a férje felmentésében elpanaszolta - elrabolta két gyermekét, akiket az árvaszék az apának liwlt. Az asszonyt hiába kereste az árvaszék, sem őt, som a gyermekoket nom tudták megtalálni, miro nyomozólevél alapján végül is Üregdről hozta fel a csendőr. - Mogértettc mivol van vádolva? - kérdozte Lányi-elnök Kissnétől. - Értem, hogy azzal vádolnak, elraboltam saját gyermekeimet, de egy pillanatig sem gondoltam, hogy ezért én még a bir°ság elé kerülhetek. - Maga nagyon jöl tudta, hogy három gyermeke közül a hároméves Mariskát és a hétéves Bélát a *a férjének Ítélte* Hogy történr. mégis, hogy bejelentés nélkül egyszerűen elvitte a gyerekeket az apától? - Férjem egy nővel él együtt és megtudtam, hogy nem törődik a gyerekekkel. Egyszer véletlenül arra jártam, amerre az uram lakik és ' az utcán találtam két gyerekemet, rondetlonül, piszkosan és elhagyottan; Amikor a kicsinyek megláttak engem, sirva szaladtak hozzám s velem akar*, tak jönni. Egyideig küzködtem magamban: mit csináljak, hiszen az apjuknak Ítélték őket, de azután erőt vett rajtam a szeretet, s megfogtam k&t gyerekem kezét és magamhoz vittem őket. Ne tessék azt hinni, hogy bejea lentés nélkül csináltam ezt, mert bementem férjem lakásába és a vele együtt élő nő anyjának megmondtam: elviszem a kicsinyeket. Ne tessék megbüntetni;- zokogta most már az egyszerű asszony, hiszen én a saját gyerokoimet vittem el. Kihallgatta a törvényszék Kiss István gyárimunkást is, aki elmondta, hogy azért Ítélték neki a két gyereket, mert anyjuk erkölcst elén életet él. - Mi az, hogy erkölcstelen élet? - Már régen egy más férfivel él együtt, - No Ó3 maga? *• Hát, hát, én is más nővel élek, az igaz és mér két? gyerekünk is van. - Hát miért akar pápább lenni a pápánál és m iért prédikál erkölcsről, amikor maga sem különb! s a gyerekekkel sem törődik. Az elnöki leckéztetés még tovább tartott, mig végül a munkás nagyhangon kijelentette: nem bánom, maradjon az anyjánál a két gyerek, de tartásdíjat bizony én nem adok! Erre a kijelentésre az anyai szeretet gyönyörű megnyilvánulásaképpen az elnök elé állt az anya és sirva mondta: - Nagyságos uram, hagyja nálam a gyerekeimet, én dolgozni fogok éjjel-nappal, hogy kenyeret adhassak nekik, nem kell nekem az apjuktól egy fillér sem. Ebben az évben 2oo pengSL kerestem téglaverésből } naponta körülbelül egypengőt - viszek haza, tjaiből, ha szűkösen is, de mindnyájunknak ju*\ kenyérre. Az apjuknál úgysincsen rendes soruk, hiszen az utcáról szedtem fel őket, ahol naphosszat kóboroltak. - Ezt intézzék majd el az árvaszéknél - jegyezte meg erre Lányi elnök, aki ezután iratokat ismertetett. A perbeszédek után a törvényszék salamoni Ítéletet hozott: felmentette Kiss Istvánnét a gyermekrablás vádja alól azzal az indokolással, hogy az anya legszebb aa*tönét követto, amikor elhagyatott gyermekeit magáhozvette s cselekményét nom lehet rablásnak minősíteni. Az Ítéletben a vád képviselőjo nem nyugodott meg, s igy az nem jogerős. /MOT/Sy.
