Magyar Országos Tudósító, 1934. október/2

1934-10-18 [114]

GEORGE SOUAREZ ELŐADÁSA A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN, A Magyar Külügyi Társaság csütörtökön délután nagyszámú és előkelő közönség résztvétolévol parlamenti helyiségének nagytermében ülést tartott. Az ülésen megjelent közönség soraiban voltak: a külügyminisztérium képviseletébon báré Villani Lajos tanácsos, Balogh Jonő ny, miniszter, WulffíOlaf, Balogh Elemér, Lukács György, Eöttovényi Olivér, Paikort Alajos és még sokan mások. Az üléson Goorgo S o u a r o z francia uj ságiró, a"Teraps" munkatársa tartott rendkivül érdokos előadást a béke alapvetéseiről, Borzoviczy Albort elnöki mognyit°ja után 3 o u a r e z, aki a "Temps" politikai szerkesztője érdekes előadásában arról bőszéit, hogy a béke fogalma a népok és korok szerint lényegesen olt érő , Valaha Franciaország, számára - úgymond - S béke az Angliához való viszonyt jelöntötte, Németország számára viszont a béke ogy értelmű volt Poroszországnak Ausztriához, Lengyelországhoz és Oroszországhoz való viszonyával. Ma a béko fogalmi körében a némot-f rancia viszony bir döntő jelentőséggel, do'o jelentőség fokát a népek és kormányok eltérő temperamentuma dönti ol

# A franciák számára a béke. szerződéses békét, irott és a nemzetközi jogon alapuló békét jelönti, s ez a béko - akármilyon paradoxul hangzik is - forradalmi békét jelont az előadó szerint, ^ort a népokot ogy ideális kritériumhoz akarja szoktatni, a moly a való életbon eddig sohasem volt mogvalésitható, A német béko ozzol ellentétben tisztán hegeliánus jellegű,az osomenyekhez ós a roalitáshpz igazodik, A német békefogalom alapját képező elgondolás már Stresemann ás Briand locarnoi tárgyalásai alatt is megmutatkozott és már akkor jelentkeztek a későbbi hitleri külpolitika körvonalai, % francia békegondolat még ma is a régi karteziánusi gondolaton, a szentimentális logikán nyugszik, amely a franciákkal a dolgokat olyanoknak láttatja, aminőknek ők maguk kivánják okot, A német békegondolatot legélesebben ez a német szó; "Zufriodenhoit" - megelégedettség - világa tje. meg, amely magát a "béko" szót és a német béke elképzelését is magában foglalja, ösak ogy francia ember volt képes csodálatraméltó képességgel megtestositoni a francia béko-gondolatot: Aristid Briand* De szerencsétlenségére Briand élete folyása és jellemének alakulása útját állották annak, hogy a béke gondolatát megvalósítsa, Briand tulajdonképpen egy átalakult breton volt. Ifjúságának nélkülözései, agitátori pályafutása és parlamenti taktikai ügye-sségo elsőrangú parlamenti diplomaták és szkeptikus ombort nevelt belőle, holot a breton omber hivő lelök és szenvedélyes harcos. Briand remekül tudott kombinálni, holott a breton ember soha som alkuszik. Fajának alapvető vonásai csak élotc alkonyán mutatkoztak benne, amikor ugy küadött a békéért, mint egy apostol. Az alapvető hiba, amelyet elkövetett, abban állott, hogy Strosémáimtól a vorsaill->'.d szorződés teljesítését kivánta éa ugyanakkor Franciaország barátságát igyckozott Németországra erőszakolni. Már padig lehetetlen a legyőzőt tői azt kivánni, hogy a békeszerződés kömény feltételeit toljesitse s ugyanakkor baráti jobbot nyújtson a győztosniek. Sz volt a forrása a briaadi békepolitika kétértelműségének és balsi!kerének, Németországot annak

1 kell elfogadnunk, ami, katonás, bár nom föltétlenül harcvágyó nemzetnek, — fojtegetto a továbbiakban az előad

0 ós ép"pon ezon okb

u

l a német-fran.cia közeledésnek, am oly nélkül szilárd béke ol som képzelhető, a legfonfosabb eszköze a két nemzet frontharcosainak kölcsönös tisztelete és barát jsága lohot, A szilárd béke másik föltétele a Dunavölgye

% államai. . politükai és gazdasági viszonyainak rondezéso

0 A háború legfőbb áldozata kétségt olenül Magyarország. Még ma is Magyarország ollón irányul ogy része a -terveknek, amelyek egy dunai államszövetség megalkotását célozzák,s a tor-vok másik részének a megvalósítását a magyarokkal szómban mutatkoz

0 türoltm otlonség akadályozza meg. Kétségtalon továbbá az is, hogy a trianoni hatáaroknak Magyarország javára bizonyos megváltoztató, a nélkül tartós béko o.lképzolhetotlon. Feltétlenül kívánatos,hogy Magyarország és Ausztria között a régi dualisztikus viszony helyreállíttassék. Ez a három meggondolás nyomul, rövid idő éta a nemzetközi politiícai diszkussziók előterébo és romélnümk koll,hbgy a józan ész csakhamar diadalmaskodik és magakadályozza a s">nki által nem kivánt háború kitörését §s elősegíti a három felsorolt feltétéi -nofívalósitása r^vón a béko megszilárdítását es megalapozását, A r^ondkiwül érdokos előadást a megjelent előkelő [közönség nagy tetszéssel f okádta és lolkoson ünnepolto az elóadót./I'OT/Vr