Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1

1934-10-03 [113]

/A FŐVÁROS RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE. Folytatás 4./ Fábián Béla tiltakozott az ollón a főpolgármesteri f lfogáa ollón, hegy a szanálásról nii lOhot boszélni 03 azt hangoztattad hogy oz az autonómiának nyilt arculcsapa 3a, Méltatta az orvostársadalom órdonoit ós onlókeztotett arra, hogy az OTBA ollón nomcsak az orvosok, hanem magul: a köztisztviselők is tiltakoznak, mort attél félnők, hogy orvos? ellátásuk ológtolon losz, Elismoróssol omlékozott mog Wolff Károly bőszedéről ós kijelentette, hogy az alkotmány erdőkében olmondott szavai olyan figyclöm­romóltoak, hogy az ogész ország közönségével mog koll ismortotni azokat, Wolff Károly-nemcsak a hazája sorsáért aggódó korosztény polgár szavaival szélott, hanem beszedő a demokratikusan érző ombor őszinte megnyilatko­zása is volt, A Koroszténypárt indítványát kisobb módosítás sal elfogad­ja, i Borvendég Foronc főpolgáo. mester ekkor boroko3Ztetto a vitát ós Sipöcz Jenő polgár mos tomok adott szét, A polgármester kifejtette,hogy vilá.gélotóbon alketmánytisztolő ember volt és mindig értékelte az alkot­mány jelentőségét, Éppon őzért a közgyűlés összohivását szimpátiával nez­to, mort hiszen a legszentebb magyar jog érdekében történt. Wolff Károly beszelt az imént az uj közszcllom kialakulásáról, ő most belekapcsol.dik ezekbe a gondolatokba és megállapítja, hogy ugyanokkor, amidőn Európa or­szágaiban egy egészen uj felfogás tör olőtérbo, akkor rajtunk kivül,a ma­gyar fővárosoh kivül egyedül Anglia tanúsit olyfoku érzékenységet a köz­szabadságok védelmében, mint mi. Kijelenti, hogy kifogásolt rendeletével ' kapcsolatban minden felelősséget vállal és egyúttal örömmel állapítja mog, hogy a régi alkotmányosság hagyományos szelleme elővon orővol él a magyar fővárosban. Rámutat arra, hogy az 1872-bon hozott úgynevezett András3y-fé­lo törtónt a törvényhate ságoknak úgyszólván páratlan jogokat biztosított. Biztosította a felirat és a panasz jegát, jelen osctbon is 0 között a két ut között lohot választani. Ha a 3z-banforgé rondelot káros, vagy tör­vénytelen, megvan a törvényhatóságnak a felirati joga, ha podig ezenkívül a szebanferge kormányrondolot sorol nos és tökéletlen, bekövetkezik a tör­ve nyha te 0 ág panaszjoga is. Anonnyibon a polgá mos tor, mint az autonómia lsö tisztvisolőjo valamely kormányrendeletet sérolmosnok talál, a főpol­gármester utján van medja orvoslást kérni és amennyiben oz záros határidőn belül nem köv otkőzik bo, törvényszabta kötolossőgo a rendkívüli közgyűlés összehivatása. Az a körülmény, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai­nak ogyhatoda a szebanforgé ügybon non az orösobb fegyverhez kívánt nyúl­ni, hanem a felirati jogot kívánja érvényesíteni, véloményo szerint köny-" nyobbé teszi az ő helyzetét. Kéri a közgyűlés, képzoljo magát az ő holyzo­tébo, oki kap egy rondolotot azzal az utasítással, hogy tossok azt azonnal végrehajtani. Át cikkázik az agyén, hogy valami talán nincs ogószon rend­ben, mégsem szállhat azonban szembe impressziók alapján a felsőbb hatalom­mal csak akkor, ha abszoluto biztos a dolgában. Hivatali osláijóbon az is bonno van, hogy elől jár-, inak ongcdelmoskodni tartozik. Neki tényleg köte­lessége vizsgálni, nem sért-etarvéhyt a felsőbb helyről jövő rendelkezés, nincson azonban abban a holyzotbon, hogy napr >l-napra stúdiumokat folytat-* hasson az egyes rendelőtökkel kapcsolatban. ' Jé 1 tudja m.-.ga i% hogy az ogyosülÓ3Í jog törvénnyel szabályozva nincs, mort mint Wolff Károly, ő som ismeri el a trianoni törvényt, de éppen ezért pillanatok alatt nem dönt­hette ol' jogszorü-c minden vonatkozásában a kérdéses belügyi rendelőt, vagy nem. Kéri a közgyűlést, hagyjon az ő j hiszonü3Ógébon és higyjo ol azt, hogy a sz banforgé rondoletét abban a hit bon adta ki, hogy ő nom elég erős faktor ahhoz, hogy a kitört nagy harcban megfordíthassa a kimenetelt. Kétségtelen, hogy az OTBA-kérdés a közszollom szempontjáb.1 rendkívüli jelentőségű ős éppon Őzért szívóson látott volna óbbon a kérdésben külön rendkívüli közgyűlést, Ka azonban cz már nom törtónt mog, ismételten kije­lenti, hogy ő toljoss jóhiszeműséggel járt ol, de kijelenti azt is, hogy mint alkotmány tiszt elő ember, non hajlandó faj ét szolgai módra meghajtani a fölsőbb hatalmak előtt. Helyesli, ha a közgyűlés a felirat fogyvoróhoz nyul, mort meggyőződéso, hogy a törvényes kormány meg fogja találni az ' eszközöl: ot a társadalom békéjének, 'biztosítására. Köri a törvényhatósági bizottságot, adjon nűki módot arra., hogy véglogos állásfoglalás részéről akkor következzék be ; amidőn a korxiány elhatározása a feliratra már isme­retessé válik. iy\/ /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom