Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1

1934-10-03 [113]

' Poyor Károly egyébként ogyotért Wolff Károllyal, beszédje nagy részébon. Majd azt fejtegeti, hogy a kormánynak az OTíkx-kérdésbor­kiadott rendelete sérti az egyesülési és gyülokozési szabadságot, amikor előirta, hogy valamely egyesületből ember.knok ki kell lépniök. Igyanezen a jogon ol lohot rendelni azt is, hogy valamilyon egyesületbe belépjenek. Az ogyesülési jog általában sürgős szabályozásr'^szorul, mert ma a ható­ságok játékszere,"ez a rondolot is ennek egyik tünoto, -Határozati javas­latot túrj oszt bo, amoly igy hangzik: -"Budapest székesdőváros törvényhatóságának 1934. október 3.-án megtartott rondkivüli közgyüléao helyesli a m. kir. kormánynak azt a rendelkezését, amely szerint a köztisztviselőkot az országos Tisztvi­selői Botogsogélyozósi Alap /OTBA/ utján botegség óllcn biztositja. Kom holyosli azonban a rondelotnok azt az intézkedését, anoly a betegségélyc­zési járulékok fizotését csak a közsolgálati alkalmazottaknak toszi kö­tolosségévé, do az állam maga nem járul hozzá legalábbis azonos mértékben az OTBA f or.ntartásához. Holyteloniti Budapest közönségo azt, hogy az OTBa az orvosokat a'közszolgálati alkalmazottak részérő a kötött rendszer alap­ján alkklmazza. Az orvosi karnak és a közszolgálati alkalmazottaknak egya­ránt fontos érdekük volna, hogy az alkalmazottak azokat az orvosokat vegyék betegség osctén igénybe, akikot maguk választanak ki. De helytclonitoni kell Budapost székosfővárospolgármostorónok 146,400/1934. I, szám alatt és a belügyminiszter ur leiratára valé, hivatkozással kiadott ama rondolo­tét, anoly szorint a székesfőváros szolgálatában álla orvosokat a Magyar Országos Orvosszövotségből fegyelmi felelősség torho mellett kiléptotto. Ez az intézkodés boloütközik . a szervezkedési és egyesülési jog szabad­ságába, mort a bolügyminisztor által jóváhagyott alapszabályokkal működő egyesülőtöknek mindenki tagja lehet. A Magyar Országos Orvosszövetség, az orvosok ezidőszorinti érdekképviseletének tartja magát és mint ilyennel:, éppen a tagoktól kapót t felhatalmazás alapján joga van arra, hogy tagjai érdekében bizonyos rondolkozósokot foganatosítson. Ennek következéseképpen' nem volt joga a polgármostor urnák arra, heg - a fővárosnál alkalmazott orvosokat az Orvosszövotségből való kilépésre utasitsa. Budapest székes­főváros közönségo nem csak az orvosok ügyébon, de minden magyar állampolgár érdckóbonlillunak tartja, hogy a szervezkedési és ogyesülési szabadság mogévassék ós mindenki tagja lehessen bármely alapszabályokkal rendel­kező egyesülőtnok, tekintet nélkül arra, hogy milyen munkakörbon dolgozik az illotő. Most is helyteleníti a közgyűlés, hogy voltak idők, amikor ezt a szorvezkodési és ogyesülési szabadságot a főváros vezetősége nem tekin­tette olyan jognak, amelyhoz nyúlni nem szabad. Még ma is vannak olyanok, akik politikai véleménynyilvánításuk miatt konyorüktől is meg lottók fosztva, Ezók rehabilitációja még a mai napig som törtónt meg. Mondja ki a közgyűlés,'hogy a polgármester urnák az OTBA ügyben kiadott rohdolotét holyteloniti, Folhivja a polgármester urat, nogy ezen rendeletét, amely a közgyűlés mogitéléso szerint alkotmányé 11 ónos, vonja vissza és erről a legközelebbi közgyűlésen jelentést tegyen. Egyúttal elhatározza a közgyű­lés, hogy a sérolmos polgármostor! rondolot alapjául szolgálé belügymi­niszteri rondolot ellen a m.kir. kormányhoz fölirattal fordul es hasonló állásfoglalás végett mogkorosi az ország valamennyi törvényhatóságát. Poyor Károly után D i é s z o g h y János, a Szabadelvű Párt szénoka beszélt. Nyomban kijelentette, hogy pártja nem tudja elfogadná azt az indítványt, hogy a polgármostor hatálytalanítsa az OTBA-ügybon kia­dott rendeletet, mort ez ollonkozik a tételes törvénnyel. A törvény köte­lezi a polgármestert arra, hogy az alkotmányos kormány rendeleteit végre­hajtsa, tehát a polgármester óbbon az esetben is a törvény szollomébon csolekedott. Ezért a polgármestert sommifélo gáncs vagy szemrehányás nem érhoti. A polgármostor minden bizonnyal nem hajtana végre se hasem olyan rondolotot, amely a főváros erkölcsi vagy anyagi'érdokét sértené s amoly' az alkotmányos és tételes törvényekkel ellenkezik. Ezután azzal folytatta, hogy amikor más társadalmi rétegek orvosi ellátása már biztositva van, a tisztviselőktől som lehet megtagadni, hegy amár évek -ta levont dijak el­lenében orvosi ellátást kapjanak ós hogy ezt a kérdést végre rondezzék. ' A bolügyminisztor a rendelet kiadásánáJ törvényes hatáskörébon §árt ol, ha vitatható la, hogy okszerű, helyes, vag- időszerű volt-e a rondolot kiadása. Az feltétlenül áll, hogy a miniszter alkotmányos felelőssógo ke­retében adta ki a rendeletet. /Folyt.köv,/ «w

Next

/
Oldalképek
Tartalom