Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1
1934-10-01 [113]
'.. SGYHiiZI HÍREK RAVASZ LjfsZL. PÜSPÖK FELTŰNŐ HEG ÁLLAPITMAI AZ EGYHÁZ ES AZ ÁLLAM VISZONYÁRÓL, A PROTESTÁNS IRODALMI. T/RSÁSÁG VASáRNAP-ESTI ÜNNEPI ÜLÉSÉN. A Református Ünnepi Hot olaő napj án, vasárnap osto ülést tartott a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, s a Lónyay-utoai református gimnázium disztermét egészen megtöltötték a társaság tagjai és az ünnepi hét alkalmáb°l Budapestre jött lolkész- és tan ár-vendégek* Jelenvolt az előkelő publikum soraiban Balogh Jenő dr. főgondnok, a Református Egyetemes Konvent világi elnöke is. Ravasz László dr. református püspök elnöki megnyitójában utalt arra, hogy az uj világ érdeklődésének előterébe került az egyház és az állam viszonyának kérdése. Az egyház - úgymond - a hivéknek az a közössége, akiket. Isten öröktőlfogva elválasztott, akikot Szentlelke által uj j ászült, igéjével szakadatlanul táplál- vezérol és fegyelmez: az egyház a megváltó Isten alkotása, láthatatlan és látható egyaránt, hozzátartoznak mindazok, akik a Krisztus testébe beolttattak. Az M anyaszontogyház"a halhatatlan lélekre vonatkozik és tagjai között soha, semmiféle különösé- . got nem tehet azok eredetére, véralkatára, vagy fajára való tekintetből. Az egyházhoz-tartozá3 a Krisztusban való hit és a Neki való engedelmesség által megy végbe ^ az egyháznak senki más törvényt nem irhát elő, csak Krisztus, egyfelől az Igében, másfelöl Isten Szentlelke által szakadatlanul kijelenti akaratát es egyházát szakadatlanul kormányozza. Kapcsolatba léphot az állammal is, ezeket a viszonyokat szabályozza az ' egyház j og, de az egyház saját lelki szabadságát csak sajátmaga igazgathatja. Tehát a hit egyik végső gyökőrtételo az egyház autonómiája: nem az egyház szuverén, hanem Krisztus, - Az állam nem olyan világa lakit ó tényező, mint az egyház, az ombariség, a család, vagy a házasság, - átmeneti intézmény, amely azért támadt, hogy a megromlott emberiségben a békét fontartsa, az igazságot szolgáltassa és a közhatalmat gyakorolja. Kényszorit5 erejéből következik, hogy a bűnös ember számára születott és ha nem lett volna a "bűneset", nem volna szükség az államra és ha elképzelhető olyan állapot^ amelyben nem lesz bűneset, megint nem lesz szükség államra, , • Az állam fogalmának; és rondszerénok, történelmi í'e jlődésénok vázlata után, igy folytatta Ravasz püspök: - A páriskornyéki békeszerződések, amelyek hihetetlen igazságtalansággal aláztak meg egyes nemzeteket, a nacionalizmusnak ma uralkodóvá vált formáját adják és azt magyarázzák is, A népeket a többi között a faj és a vér is teszi, a nép a legnagyobb akarat, a legnagyobb történelmi orő, tehát 3orcmpóba-állitása uj történelmi korszakokat nyithat meg. Az emberiség egysége viszont . n . . . nem fajbiológia! meggondolásokban, hanem rondeltet es eben áll. Az emberiség erkölcsi és szellemi világprogram: Istenképi SÓK , ami annyit jelent, hogy az emberiség Istentől vett egy feladatot és Neki felelőo, A faj egységét tették az egész emberi élet sorsdöntő forrásává és moghatározásává egyes államokban,- voltaképpen materiális ^miszticizmus az, ami a nemzeti szocializmus f a jo Iméle tében rejlik. Természetes dolog, hogy a nép akkor tud lényegéből mindont kifejteni, íin öntudatos szervez ötben él, így lett az állam a nép külső megjelenési for~ V 1 ^'* cz °knak a szerveknek rendszeres egysége, amelyokbon a nép a maga életet akarja, Al állam tehát minden tovékenységot felölel és szabályoz, ez a totális állam eszméje, törvényhozói szuverenitást igényel magának a közösség es az egyén minden olyan megnyilvánulásánál, am»ly a népakarat által szabályozható^ ** ' h . , " í<íon lehet csodálni, folytatja Ravasz püspök, hogy a nép egész nacanao ogy ember kezébe adja, aki holyotto gondolkozik és rendelkezik, s nifc P h± A °f Z S nk * ha ÜZ AZ GDDOR P-karja megmondani azt is, hogy az egyház kópo Syj ° n S2 a lcatolikus -agyház fogalom világi mása ós egyszersmind torzf) /Folytatása következik,/
