Magyar Országos Tudósító, 1934. október/1

1934-10-02 [113]

/& Református Ünnepi Hét keddi eseményei. Folytatás 7./ B altazár Dezső püspök zo no akadémiai aloadása az egyházi "zeno áldásairól , Esto a Zonomüvészoti Főiskolában nagyszabású eg^íiázzonoi ün­nepély volt, a Református Ünnepi Hét alkalmából, A k o m Lajos, a Kálvin­téri tomplom tanár-karnagya Bach, K«llnor éa Pachelbel szerzeményeiből orgo­nált, majd a protestáns agyházi zeno legszebb alkotásait adták elő: a nyír­egyházi Kálvinoum női kara, a debreceni Dóczi-intézot női kara, a budapesti Gr oudimel-énekkar, a Kor ál-kamara tár sas ág ogyositett kórusa, a budapsti ro­forr.iátus teológiai akadémia es a református gimnázium dalosai, s az Opera fuvósegyüttoso, A r o k h á t y Béla, L a j t h a László dr„, V i k á r Sándor, B, S z ü c s Foronc vezényeltek. Különösön mély hatást totijuBach "Kondulj meg, te drága óra" és "védő pajzs és fény az Ur,,, tt kezdetű hatal­mas kantátái, amelyekben a szólókat P, B.asilidos Mária, az Operaház . örökös tagja és G y ő r y Pál adták elő. Ünnepi beszédet B a 1 t a'z á r Dezső dr, tiszántúli püspök, konventi ás zsinati lelkészelnök mondott, Igy szólott: - A dal, ének és zene nemcsak az embernek, hanem általában a természetnek Í3 a legmagasabb kulturfokát jelenti. Hatásának elképzelhető legszédülete3obb mértékét a pogány klasszicizmus abban,állapitja meg, hogy még az állatokra, fákra, sőt még a kövekre is átalakit ü , nomositő befolyást gyakorol a zeno. Honnan támadt az első zenei hang ós visszhangja a gyönyör­ködésben mikor keletkezett, ki tudná megmondani. Az bizonyos, hogy önnek időpontja a messze, történelemelőtti korba esik, amikor a satnya utódok szá- 1 mára gigantikus fcsodáit termelte ki az ősorő tavaszának tomboló násza, - 'ösero nyilvánul a dalban, énekben, zönében, keletkezése és élvezése a született magasabbrendüség tulajdonságai közé tartozik, A föld­alatti férgek éppanolyan némák, mint a vizek megmerev dott ábrázatú uszó állatai, amelyoket a nap királyi pompája, éltető melege megfullaszt és ha­lálra -fokotit, - Viszont a magasabbrendüs ég nem képzelhető el szabadság nél­kül, A levegő madarai szárnyaik hatalmával, a lelkes anborok lelkiségük végtelenbe-villanásával, a szabadság fényes világának el j egy zott j ei mind. Szabadság zendül az örök dalben még akkor is, ha a "babiloni vizek mellett", vagy a próféták, apostolok, gályarabok, vagy talán a haldokló hattyú szóján zendül is az éflo$, A rabság és halál bánatának is van hot táj a, de voltakép­pen a szabadságra,feltámadásra sóvárog az is, - Somminek sincs olyanraRlakitó ereje, mint a szabadságnak, A vallási vágyak zenitjéhez, a tökéletesség végcéljához: Istenhoz csak sza­bad térségeken át, bókó és járom nélkül, a szabadság szárnyaival közeled­hetünk. Erre az útra zenditi indulóját a dal, az ének, a zone, - "Kis pacsirta is zeng, mint a szegény költő, fényes levegő­ben, - Dalt zengve repül fel, dalt zeng a magasban s hallgat loesőben,.,"­énekli Arany János, Röviden és szépen f ejozi ki - állapítja meg Baltazár püspök -, hogy a dal az emelkedéshez, a némaság a sülyedéshez vozot, a dal í? szabadsághoz, a némaság a rabsághoz, a dal az élethez, a némaság a halál­xioz tartozik, - Magyar református egyházunkat s magyar nemzetünket a sza­badság le lka hozta létre, éltette os tartotta fenn. Szabadság nélkül elal­szik benne az Evangélium világossága és a magyarság érzete^ tudata. Zengjen tehát benne a dal, az ének, vagy zene, mint a léleknovolés, jellomképzés, s a jövendő virágzás feltámadást hirdető aranytrombitaja. /MOT/F i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom