Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/1

1934-09-07 [110]

ervényszejci Kiaaos. Buaapesi, ±yc±. B*opu*. Í. — *. A TÁBLA Í.ÍÁSFÉLÉVI BORTÖNRE ITELTE A FOLYTATÓLAGOS SIKKASZTÁS BuNTETTÓÉVEL VÁDOLT KÓRHÁZI GONDNOKOT. Farkas Pál az elmúlt években a ceglédi városi közkörház megbizott gondnoka volt s ebben a minőségében pénzeket is kezelt. Minthogy a kórházban megfelelően elzárható szekrénye állítólag nem volt, a hivatalos pénzeket a lakásán"tartotta, Amikor a kórházi gondnoki állást elnyerte, m?g nem volt meg az előirt államszámviteli vizsgája, ugy hogy hivatalból kötelezték, hogy e vizsgát hat héten belül tegye le. Evégből Farkas az 1932 év telén egy hathetes államszámviteltani tanfolyamra Budapestre utazott. A megosztott háztartás a nős, négygyermekes gondnoknak tetemes költséget okozott: kiadásait és a költséges vizsgadijat legális jövedelméből fedezni alig-alig birta s igy csakhamar hozzányúlt a kezelésére bizott, lakásán tartott hivatalos pénzekhez, Apródonkint közel 22oo pengőt sikkasztott el ily módon s a hiány palástolása végett rendszeresen meghamisitotta a kórházi könyveket. Az 1933 év őszén váratlanul megejtett rovancsolás megállapította a' hiányt, mire Farkas Pál kétségbeesésében - ujabb ezerpengős sikkasztást elkövetve - titkon Bécsbe utazott, ahol "utoljára kimulatta magát", majd kétszer egymásután is, sikertelen öngyilkosságot kísérelt meg. A kórházi gondnok ezután felvétette magát az egyik bécskörnyéki osztrák elmegyógyintézetbe, ahol azonban alig néhány nap múlva, a magyar hatóságok megkeresésére, 1etart°ztatták. Az ügy a kecskeméti törvényszék elé került, ahol Farkas gondnok töredelmes és részletes beismerő vallomást tett. Az elsőfokú biróság a terhelő adatok alapján, az enyhitő körülmények mérlegelésével, egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali si -akasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért kétévi fegyházra, ötévi hivatalvesztésre és ötven pengó bűnügyi költség megtérítésére itélte, A budapesti tábla most a vádlott büncetését egy és félévi börtönre szállította le, mivel nyomatékos enyhitő körülménynek tudta be azt, hogy a vádlottnak nagy család eltartásáról kell gondoskodnia; töredelmes beismerő vallomást tett s két izben is öngyilkosságot kisérelt meg. A táblai Ítélettel szemben a közvádlö, a vádlott ás a védő egyaránt semmisségi panaszt jelentettek be. /• OT/ Ky, GONDATLAN EMBERÖLÉSÉRT - EGY ÉV FÉLÉVI BORTÖN. Hermán Imréné, aki férjétől különváltan élt, a mult év nyarán közös háztartásra lépett Asztalos János csepeli gyári munkással. Az asszony áldott jutott s hogy szégyenétől szabaduljon, felkéréste Tanács Bélárié, született Tolnai Mária harminchároméves csepeli szülésznőé, aki 15 pengőért vállalkozott a tiltott beavatkozásra. Kétszeri "operáció" után Kermanné súlyosan belázasodott, kórházba kellett szállíttatni, ahol - drámai szembesítés során - haldokolva a szemébe mondta a bábának súlyos vétkét s a detektívek és kórházi orvosok jelenlétében súlyos szemrehányással illette Tanácsnét, hogy miatta kell fiatalon meghalnia. Másnap Hermán Imréné borzalmas kinok közt, vérmérgezés következtében kiszenvedett. Az elrendelt boncolás eredménye kétségtelenné tette Tanács Eólóné bűnös gondatlanságát. A pestvidéki törvényszék minden rész létében valónak fogadta el a halálos ágyán fekvő Hermanné vádjait, aki - a bíróság megállapítása szerint - "annyira kimeri tő részletességgel adta elő a'tényállást", - hogy szerint Tanácsné bűnösségéhez kétség sem férhetett, A törvényszék ezért Tanécsné szülésznőt bünöen- ; mondotté ki magzatelhajtás bűntettében és gondatlan emberölés vétségében s kétévi börtönre ií élte,, egyben öt é^nre eltiltotta foglalkozásaiéi, A tábla másfél évre mérsékelte a büntetést,ami ellen a főlek semmisségi