Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/1

1934-09-07 [110]

A LONDONI mkZmmÚ SZÖVETKEZETI KONGRESSZUS. - MAGYARORSZÁG KÉPVISELŐJÉNEK ERÉLYES ÁLLÁSFOGLALÁSA A MOZGALOM EGYSEGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA MELLETT, ­Szoptombor uogyedikén kozdto mog tanác skozáait a londoni Central Hall gigantikus méretű csarnokában a XIV. Nemzetközi Szövetkezeti Kongrosszus, amelyon 39 ország több mint 100.000 szövetkezetének képvise­lői vesznok részt 4 Magyarországot, illetve a Magyarországi Szövotkezetek Szövetségét a kongresszuson Balogh Elemér, a Hangya alelnök-vezérigazgatója, dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár, a szövetség ügyvezető alelnöke és dr, Kéler György, a Hangya éégvozotő főtitkára kőpvisolik. Az ülést V, Tannor volt finn miniszterelnök, a Szövetkezetek iíemzeti Szövetségének elnöke nyitot­ta meg. Azután az angol kormány nevében 0. Stanloy munkaügyi miniszter, London város nevében pedig Lord Snoll, a városi képviselőtestület elnöko üdvözölto a kongrosszust ós adott kifejozést annak a meleg rokonszenvnek és őszinte elismerésnek, amellyel az angol közélet minden tényozőjo a szövet kőzetek önzotlon munkássága iránt viseltetik, A Nemzetközi ^unkaügyi Hivatal, a Nomzotközi Mezőgazdasági Intézet s több más nemzetközi szervezet, valamint a különböző kormányok képviselőinek üdvözlőszavai után a kongresszus az igazgatóválasztmány jo­lentésének tárgyalására tért át, melynek a legkiemelkedőbb része a közel­múltban beállott - még mindig folyamatban lévő - nagy társadalmi és gazda­sági átalakulásokkal foglalkozik. Ezekkel az átalakulásokkal szoros kapcso­latban áll a német szövetkezetek problémája, molyok szervezetében és veze­tőségében Hitler kormánya mélyreható változtatásokat vitt keresztül, miért­is a Szövetkezetek Nemzeti Szövetsége azokat - az autonómia hiányára való hivatkozással - tagjai sorából, kizárta, illetve a régi központjaik egybe­olvasztás'^ révén alakitott uj központjuknak f elv ebeiét megtagadta, A vita első szónoka Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója volt, aki már előzőleg, mint az igazgatóválasztmány tagja, annak kebelébon is felhivta a szövetség vezetőségének figyelmét arra a veszedelemre, ame­lyot a hemot - és már előbb az olasz - szövetkezetek kiválása a nomzotközi szövotkozeti együttműködés szempontjából jelent. Ezúttal arra mutatott rá, hogy az egész világon egy uj gazdasági rendszer van kialakulóban, amely a nagytőke túlkapásaival és a szélsőséges irányzatok anarhisatikus törekvé­seivel szembon a társadalmi erők harmonikus ogyüttmüködését és a közérdek fokozott érvényesüléseit igyekszik lehotővé tenni. Ebben az uj rendszerben kétségkívül igen nagy szerepe van a szövetkezeteknek,mely éknek legfőbb elő­nye é£pen abban rejlik, hogy a magántulajdon megóvása ós az egyéni kezdemé­nyezés ójsségbentartása mellett ez utóbbit a közösség szolgalatóba állítják, A rájuk váró feladatokat azonban csak akkor fogják teljes sikerrel megold­hatni, ha ugy szervezetükben, mint módszereikben az adott helyzethez alkal­mazkodnak, ami szükségessé teszi, hogy a fejlődést - akár békés evolúció alakjában, akár diktatórikus eszközök alkalmazása mellett megy az végbe ­állandóan figyelemmel kisórjék, s azt a saját célkitűzéseik értelmében igyekezzenek befolyásolni,A Szövetkezetek Nemzeti Szövetsége arra van hi­vatva, hogy semleges plattform legyen,ahol a különböző nézetek találkozásá­ból és kiegyenlítődéséből kialakulna a legszélesebb néprétogok boldogulását biztosító gazdasági rendszer alapelvei. Ilyen körülmények között a szövetséf é3 a német,valamint az olasz szövetkezetek közti összeköttetés megszakítá­sát károsnak es helytelennek tartja, s a tárgyalások mielőbbi felvétele mellett foglal állást. Miután azonban a vezetőség az igazgatóvólasztmány ülésén ozirányban határozott igérotet tett, eltekint attól, hogy konkrét indítványt terjosszon elő, s csupán a magyar álláspont leszögozéséro szo­rítkozik, Balogh Elemér felszólalása rendkivül élénk visszhangot keltett, s az egész vitának irányt szabott. Folgogásával csupán a szélsőséges irány­zat képviselői, az oroszok és a csehek szállottak élesen szembe,mig a mér­sékelt elemek fejtegetéseit nagy riegértéssol fogadták, s nevükben A a Johans­son, a svéd szövetkézoti mozgalom f 'Vezére orólyesen sikraszállott a magyar álláspont mellett..-"" • /• ,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom