Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/1

1934-09-06 [110]

/A Nomzotközi Jogi Egyesület ünnepélyes mognyitóüléso. Folytatás 2,/ magyarokat ós ozt a szeretetét mindon lohotő alkalommal ki is fejezte. Az emlékbeszéd méltatta a nemes lord értékes pályafutását s mogpmlékozott róla, hogy a lord 1929 márciusában távozott az élők sorából és jelent mog a logföbb biró olott a másvilágon, kinek, mint Anglia egykori nagy birája, a jog, orkolcs, hit és igazság igaz bajnoka nyugodtan nézhetett szemébe. Egyóniségének páratlan vonása volt, hogy összes barátainak megállapítása szerint mennél öregebb lett, annál briliánsabban frissült az elméje,"" annál szélesebb horizonton gondolkodott. Hálával gondolunk Lord PEIllimorora s ezért áldoztam a mai mognyitóüléson is emlékezetének, • - *\Z 1908 évi budapesti konferencia óta az egész világ,közjogi és magánjogi ozorvozotőbon,ugy szólván teljesen megváltozott. Az ILA, amely 1873-ban alakult mog, ennek ollonéro hü és kövotkozetos maradt erodoti célkitűzéséhez. Ez a cél: a nemzetközi jog kodifikálása ós fejlesztése. Ennek a célnak az érdokébon az ILA eddig harminchét konferenciát tartott és öntudatos megelégedéssel tokint hot vissza o konferenciáknak nemcsak számban, de értékben is gazdag, mindig gyakorlati eredményekre törekvő munkájára, A konferenciák tárgysorozataiban megtalálható mindaz, ami hatvan év óta a nemzetközi jog müveiéit foglalkoztatta. Nem kivánunk szo• renytelenok lenni, de meg koll állapitanom, hogy az ILA munkáj ában a magyar jogászvilag mindenkor a legnagyobb érdoklödóssel vett részt, - A világháború hot évre megszakította az egyesület munkáját, de az ILA már az 1920 évben, a portsmouthi konferencián, újra felvette az akkor még igen gyenge szálakat, molyok a háború következtében' még egyáltalán nem barátságos érzelmű nemzeteket mégis ösazokapcsoltók. Nem lehet eléggé hangoztatnunk az ILA-nak azt a tcgadhatatlanul nagy érdemet, hogy a világháború után §c különböző ellentétek fölé helyezkedett s igy egybe tudta gyűjteni az imént meg egymással szombonállott államok képviselőit is. A portsmouthi konferencián Earl of Roading, Anglia legfőbb birája elnökölt a a konferencia programmjába fölvette a legégetőbb és legaktuálisabb kérdésokot. Ennek a konferenciának kimagasló érdeme, hogy őzöket a nehéz kérdéseket objoktiv alapon, nagy sikerrel oldotta meg. Az azóta megtartott konferenciák szinte kivétel nélkül a nemzetközi szerződések által lótositott uj intézmények ügyeivel foglalkoztak, mégpedig mindenkor behatóan és eredményesen, A megvitatott kérdések előtorébon természetszerűleg a Népszövetség, valamint az Állandó Nemzetközi Biróság állott, - A nemzeti kisebbségok védőimével is számos konferencia foglalkozott és beható vita után kijelölte a védolom anyagi határait. Ezzel kapcsolatban kell kiemelnem az azóta elhunyt Magyary Géza budapesti tudományegyetemi tanárnak, a magyar jogászvilág egyik büszkeségének indítványát, melynek olfq^gadásával a konferencia oly eljárási szabályzatot mondott ki kívánatosnak, amoly aj jogok érvényesítését lehetővé teszi, A konferencia határozott állást foglalt az ellenség tulajdonának lefoglalása ollón és általában a ^agantulajdon és a szorzott jogok védelme érdokébon hozta mag határozatait. - Az 1926, évi bécsi konferencia a jogtalan kisajátítás ollón foglalt orélyes állást, amoly azután a vogyos döntőbíróságok Ítélkezésében is visszhangra talált. Az ogyosülot megalapításakor célul tűzte ki a nemzetközi jog kodif ikációj át és ezzel számos konferencia foglalkozott, A nemzetközi közjog fejlesztésén kivül a nomzotközi magánjog fejlesztése is szerepelt tárgysorozatában és a konferencia a nomzotközi koroskodolom könnyitését célzó szabályok létesítésén is dolgozott, - A XXXVIII, konferencia tárgyai méltán csatlrk óznak az egy. sülot eddigi működ ős éhez, A nemzetközi jog kot nagy nyilt kérdésén: a Briand-Kollogg paktumon és a nemzetközi bíráskodáson felül, a többi között megvitatásra kerül az aranyban e-s külföldi fizetési eszközökben teljesitendő fizet esőknek az egész világ érdokét érintő gyakorlati, de nagyon is nohez kérdéso, A XXXVIII, konferencia óbbon a tekintetbon ogesZon más helyzetet talál, mint amilyen az 1926. évi bécsi konforencián volt, /Folytatása következik/ (r>C