Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/1
1934-09-10 [110]
KI 1EHET-E KÜSZÖBÖLNI A HÁBORÚT. - A Nemzetközi Jogász-Kongresszus tanácskozásai. Nagyon érdekes téma került szombaton délelőtt a Nemzetközi Jogi Egyesület Budapesten tartott kongresszusán napirendre. A világ minden részéből egyoesereglett jogászoka Tudományos Akadérala nagytermében tartott tanácskozásán a Brland-Kellogg egyezmény nemzetközi hatásáról folytattak rendkívül magas^zInvonulu vitát. Egymásután kértek a külföldi távirati irodák tudósítást a kongresszusnak erről az üléséről, - ami legjobban jellemzi a nagy külföldi államok érdeklődését a mo^t nálunk lezajló nemzetközi jogász-konferencia iránt. A Kellogg-bizottság ülésén Prof. H u d s o n elnökölt. A tanácskozáson Simons, a Re ichsgericht volt e lnöke x Ha mmershj öd svéd miniszter, lapr adell e párisi egyetemi tanár, Aldrich, Pasehing, Dehn, Zourek, , a." Cambell Le, Withrniann és még sokan mások szólaltak fel. A Brland- Kellogg paktumra vonatkozó anyagot Bewes angol egyetemi tanár, az egyesület főtitkára terjesztette elő és ugyancsak ő vésette a paktum helyes értelmezésére vonatkozó vitát. Hosszantartó és beható tanácskozás után a konferencia nagyon sok rendkívül érdekes megállapítást tett, miképpen kell a háború kiküszöbölését célz 0 3rland-Kellogg paktumot értelmezni. Igy többek közt kimondották, hogy a paktum szerint még fegyveresen is meg lehet akadályozni valamely állam fegyveres megtámadásét. Hogy az életben ez a mindenesetre érdekes megállapítás miképpen van hivatva a háborút kiküszöbölni,- arról az elméleti jogászok tanácskozásán nem volt szó. Egyébként a kongresszusnak határozatszámba ment megállapítása szerint a Briand-Kellogg egyezményt a következőképpen kell helyesen értelmezni: A paktum egy olyan többoldalú szerződés, amelynél fogva a szerződő felek mindegyike kötelező egyezményt köt egymással és valamennyi szerződő féllel. A paktumban való résztvétel folytán hatvanhárom á Ham eltörölte a háború fogalmát. A háború többé nem olyan törvényes^eszköz, amellyel valamely állam nemzeti politikájának előmozdítása céljából egy más államra nyomást gyukorolnut. Megbélyegeztek minden olyan'fegyveres akciót, amely nemzetközi viszály, vagy vita eldöntését célozza. , Az egyezmény egy aláir°ja sem a/ab dúlhat cgyozmoaiyb.-.li köt elozett ségőtől azáltal, ha azt . felmondja, vagy megsérti. Ha ugy -lálró állam az .egyezményt megsértő államot megsegít, ezzel maga is m-gsérti az egyezményt. Abban az esetben, ha_fogyveres erő használatával, vagy hadüzenettel valamely aláíró állam egytnás lk állammal ,jzömben paktumsértést követ el, bármely más állam, anélkül, ív y ezáltal önmaga a paktumot megsértené, fegyveresen segítségére siethet c megtámadott államnak, a megtámadott államot anyagilag segélyezheti, beleértve ebbe a hadianyagokat is. Megtagadhatja ízzel az állammal szemben, hogy vele szemben hadviselői jogokat gyakoroljon, s megtagadhatja, hogy a nemzetközi jog értelmében a minden hadviselőt megillető kötelezettségeknek eleget tegyen. A-Oz aláiró államok nőiesének feljogosítva arra, hogy terülcti, vagy egyéb előnyöket, amelyeket valamely állam a paktum megsértése folytán de facto megszerzett, de jure is elismerjenek. A paktumsértő állam köteles nindon kárt, amelyet okozott, a paktum megsértésével bármely aláíró állatinak, vagy állampolgárának megt ériteni A ^paktum nem érint olyan hunanitárlus jellegű egyezményeket, amelyek általános szerződések tárgyát képezik, mint például az 1899. és 1907. hágai konvenciók és afc 1864"., 1906-lki genfi konvenci°k, továbbá az 1929vikl nemzetközi egyezmény. Elfogadott ezután a konferencia bizottsága bizonyos, a paktum szellcméber. készült desiteráJkat, amelyek a p. ktum egyes hiányosságait hivatottak pótolni, a A /Folytatása következik./
