Magyar Országos Tudósító, 1934. augusztus/1

1934-08-10 [107]

HARC A HALOTTÉRT. Sok mindenért folytattak már pereskedést a bírósagok előtt, de hogy egy elhunytért dúljon a peres háborúság a család ;agok közt, az mégis a ritkaságok közé tartozik. Ebben a fedettért folyó harc . hátterében is tulajdonképpen nagyrészt csak a pehzkérdés húzódik meg, rain<

á az a kúria Jakab-tanácsa előtt befejezett perben kiderült. Kelemen Félix vászonkor, e kodó kis vagyonkájáról végrendeletében gondosan intézkedett és pontosan szétosztotta a vagyonát hozzátartozói között. Vallásos ember lévén azonban, olyan irányban is intézkedett, hogy halála után sírja rendbetartásáról Állandóan gondoskodás történjék. Az idevonatkozó utolsó intézkedése azonban ogy kissé homályos volt, mert végrendeletében csupán csak^anynyit hagyott meg, hogy az a c saládtagja, aki az ő sírja rendbetartásáról állandóan gondoskodik, * - .- az erre a célra letect összegből évente bi zonyos járadékot kapjon.' Egész természetes .hopy ezt a jogot a vás zonksr eskedő özvegye és gyermekei maguknak követoltók ' és egyideig zavartalanul gyakor Iták is. Az elhalt kereskedő testvére azonban, aki különben is megröviditofctnok érezte magát anyagilag, azt vitatta, hogy az özvegy^és a gyermekei nem tesz nek eleget sir ápolási kötelezettségeiknek és ezért perrel támadta meg őket. Kérte, hogy a biroság' állapítsa meg a testvére , ' • sírjához való jogát és ezzel aztán természetesen öt illess e meg az ápolásért járó járade k is. '

A • A kúria Jakab-tanácsa most elutasította a-furcsa

;

porti A kúria szerint az elhalt egyén holtteste, valamint annak a sir ja és a sirna": tartozékai felett: is,- amennyiben nem magántulajdonnak a tárgyai az elhaltnak azokat a hozzátartozóit illeti meg a rend.-lkezés joga, akik a családi kapcsolatban az elhalthoz legközelebb áll ónak * Az elhhltnak a hátrahagyott özvegye és gyermekei pedig a családi kapcsolatban kétségtelenül kÖZelobb állanak az elhalthoz, mint a testvéré. Ha az elinalt házastársat és gyermeket hagyott hátraj az elhaltnak a testvére a holttest és a sir felett nem rendelkezhetik kivéve, ha a házastárs vagy a gyermekek mindegyike akadályozva van a rendelkezésben, vagy a rendelkezés jogát elvesztette,'vagy padig ozt a jogot az elhalt testvérének önkén - á t eng.dta. /M ÓT/H. ---A VESZTŐ KÁRTYAFAETNEREK JÁTÉK UTÁN VISSZARABOLTÁK PÉNZÜKET A NYERTESTörök Józsof 26 évos budapesti gyárimunkás az 1932 év szpptembérén~k Egyik napján agészen az éjféli záróráig együtt kártyázott özvegy Gráfné budai korcsmájában Bugyi Jó

z

sof nevü munkástársával, Bugyi hat Pengőt nyert az est folyamán, majd amikor leszámoltak és házafele tartottak, Tcrck^József az ígész éjszakán át kibicelő barátjával: Gráf Márton 25 éves állásnélk li cipész segéddel-együtt a sötét Szérűskert utcában megtámadta a gyanútlan Sugyi Józsefet. Visszakövetelték a nyertestől a pénzt s minthogy Bugyi nem volt hajlandó a hat pengőt visszaadni, együtb es erővel a földre teperték,. Török a földön elterült ember hasára térdepelt, Gráf pedig kivette Bugyi József zsebéből annak 15 pengőt tartalmazó pénztárcáját, A büntetőtörvényszék a terhelő bizonyítékok alapján Török Józsefet és Gráf Mártont bűnösnek mondotta ki rablás bűntettében s ezért az előbbit két évi és két hónapi fegyházra, az utóbbit egy évi és hat hónapi börtönre Ítélte el^ A tábla Kállay-tanácsa most tárgyalta ezt a rablási bűnügyei s Török József büntetését lo hónapi, Gráf Márton büntetését viszont nyel: hónapi börtönre mérsékelte, A tábla ugyanis enyhítő körülménynek vette a két vádlott bortól felhevült állapotát, büntetlen előéletét Is a reájuk nézve-jelentős összegű kártyavesztes éget. A tábla az ügyben jogerősen Ítélt. /MOT/Ky