Magyar Országos Tudósító, 1934. augusztus/1

1934-08-04 [107]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1054. augusztus 4. —B'JNáGY A GYÓGYSZERÉSZ HARAP ÓS KUTYÁJA MIATT. Gonda tlan ságb cl okozóét súlyos tésfci sértéssel vádol tan került a törvényszék elé Csudinszky Károly gyógyszerész a farkaskutyája miatt, A gyógyőzerész a rózsadombi villájában lakott, ahol hatalmas termetű farkaskutya őrizte a házat. A harapós kutyát állandóan láncon tartottak, Sőt a kapura is kurták nagy táblán; Harapós kutya van! ^ilinyi Jenő könyvügynök állandóan járt a gyógyszerész vili ltjába és ott könyveket kihált eladásra. A könyvügynök tudta, hogy a kertbon harapós kutya van, de már ismerte a járást s tudta, hogy a kutya hol van megkötve. Rendszerint ugy ment be a lakásba, hogy a"kutyát gondosan kikerülte. Egy alkalommal Bilinyi hiába csesggtett a lakás"bejáratánál, nem nyitott senki ajtót neki, mire me£ akarta kerülni a házat, hogy a^hátso konyha aj tónál megnézze, vájjon otthon vannak-e a házbeiiek. Letért a rendes'megszokott útjáról és elf slej ttrzett a 1 áncr-a-kötözött farkaskutyáról. Alig ment azonban néhány lépést a ház melléét, a hatalmas kutya nekiugrott s. ' fj r h . . r H

"'.. á A törvényszék előtt a gyógyszerész azzal véáskeze t, hogy ot nem terheli se.- ifele gondatlanság, mert a kutya meg volt kötve, de a könyvügynök különbé;:- is-'ismerte a kutya harapós termesze fcé/t, tenát csak az ő gondatlansága ónozhatta a balesetet, A törvényszék és a tábla és ma a kúria Paz r-fcánácsa is felmentette a gyógyszerészt az ellene eielt vád alol. Megállapította a kúria, hegy a gyógyszerész azáltal, hogy harapós kutyáját lancrakötve tartotta,az ajtóra pedig az idegenek figyelmeztetésére nagy táblán kiirta, hogy harapós kutyája van, a kötél s gondosslgnak eleget tett; a büntetőjogi f e"- elósség pedig csakis a köteles gondosság slmulasztásábol származó jogsértő cselekményre terjed ki. A'balesetét a kúria szerint is kizárólag a sértett gondatlansága okozta. /MOT/H. J.Jt-E IL-RT. ?..' TÉS eUZGL...S::RT, HA A MOZDONY A V-CHAT VEGLJI VAN"? Gigor József kecskeméti gazdálkodó Lakitel okról Tiszaug felé utaV.o t és az egyik- állomáson a vonat indulása előtt hirtelen át akart hal.dui a pályatesten. Nem vette észre, hogy a vonat megindult és a vonat .1gázolta. Az igy szenvedett balesetért kártérités iránt i nditott pert aállamvasutak ellen és karesotéb n arra hivatkozott, hogy a baleset azé: történt, mert a mozdony nem a szerelvény olajén, hanem a végén volt, Gigort most végső fokon a kúria Jakab- --anácsa is elutasította a kár -éritéei keresetével s megálla itotta, hogy azért, mert a kérdéses időben a mozdony nem a szerelvény elején volt, még nem lakot a vasút kártérítési felelosséaé; megállapítani. A forgalmi ütaSitás sz:rint a 1 a szabályt -1, hogy a mozdony vonat elJjén -Ujon, vl szabad térni o olyan vonatoknál, am-aly tkbcn a vonalrt 1 vissza kell térni s amal: .:r.k a .aczdony átállítása nem lehetséges, A kérdéses balosé., esetében ugyansr a körülmény forgótt fenn és minthogy MOgállapi.,ást nyert az, hogy a fj] peres a nyila pályán m:Q n em eiigedstt helyen akart a vonat alótt áthaladni, abból a körülménybal csak az ö kizár, q agos gondatlanságát 1 nct megállapítani és ennek következtében részére kártérítés meg n sm állapítható. /MOT/H.