Magyar Országos Tudósító, 1934. július/3
1934-07-25 [106]
HÍREK /Gyümölcskivit3li kongresszus c kecskeméti Hirös Héten, Folytatás 1,/ kereskedelem, vagy a termelés, mert ez nem tangálja azt a természetes következtetést, hogy az elhelyezési lehetőség, a mi esetünkben az export, szabja meg a termelési szempontot. Hála hazánk nagyszerű földjének és éltető napsugarának, mely oly megtermékenyítőén sugározza be ezt a csonka földet, mezőgazdasagunk mind foleslogeket produkál, tehát oxportra vagyunk utalva. Ez tehát az a szempont, amely termelésünk irányát megszabja, Meg kell állapitanunk, mik azok a cikkek, amolyoket korlátozás nélkül terme Illetünk, mert elhelyezési lehetőségük minden mennyiségben biztositható. De azt is tudnunk kell, amit ne tormoljünk, hogy a gazda fáradságos munkája meddő ne maradjon, Ezoküt pedig csak a kereskedő tudja megmondani a gazdának, -Hogy éppen Kecskemét lett a magyarországi gyümölcstermelés központja, ennek mosszemultba visszanyúló történelmi tradiciója van, de szerepet játszott benne a város előrelátó és okos birtokpolitikája is, mely nemcsak nem állta útját a természetes fejlődésnek a kisbirtok felé, hanem nagy birtoktestek felvásárlásával azt elő is mozdította. Amikor még csak öt utcája volt Kecskemétnok, öt közül az egyiket már akkor is gyümölcs-utcának nevezték. És midőn a budai pasa adót vetett ki a városra, már akkor is gyümölcsben és borban követelte Kecskemét adóját, ami legjobb bizonyitéka -rnnak, hogy még a megszálló ellenség is megbecsülte Kecskemétnek ezt a speciális alkalmat cea ágát a gyümölcstermelésre, —A fejlődés iránya a magyar mezőgazdaságban kétségtelenül a kisbirtok felé mutat, amelynak életfeltételeit azonban csak az biztosithatja, ha a kereskedelem pionir munkája a magyar paraszt fáradságos munkáj-ának piacot biztosit, mert a piac aa éltet§ ereje a termelésnek, A gazda tehát logyen bizalommal a kereskedő iránt, a kereskedő pedig jóindulattal irányítsa, istápolja a gazda termeléeét és akkor megtaláljuk a világverseny hullámai között is a magyar mezőgazdaság bizto3 érvényesülési útját, ^ Utána S e r b á n Ivángr.,, a Külkereskedelmi Hivatal alelnöke szólalt fel. Nemcsak azért jöttünk ide Össze a Hirös Váro r J Hirös Hotére - mondotta- hogy ünnepeljük a magyar munka és forgalom kitűnő teljesítményeit, hanem azért is, hogy mint munkát ár sak, termelők, kereskedők, ós a hatósági szervek képviselői folytassuk azt a gyakorlati munkát, amelyet hétköznapi életünkben végzünk. Ez alkalommal is az a célunk, hogy elméleti fejtegetések, hatásos szavak és felszínes ünneplések helyett a legsürgősebb gyakorlati témákat beszéljük meg, -Sok kifogás merült fel a:; utóbbi időben az állam irányításával szembon a kereskedelem megszorvozóséi a>odig ma már maga a kereskedelem is belátja, hogy az állam irányité b^ayat^o^áeára^ eltekintve a ránkkónyszorított kötött gazdálkodás szükségszerű intézkedéseitől , feltétlenül szükség van. Elég, ha itten a minőség kérdésére mutatok rá, amely a kormányzat irányitó beavatkozása mellett olyan örvendetesen javult és amelynek szükségszerűségét ma mór sem gazda, som kereskedő nem vitat ja£ Hasonló kérdés a kereskedelem megszervezése is. Ma már az egyes szakmák képviselői jönnek hozzánk és kérik a kereskedelem bizonyosfoku megszervezését, mert belátják, hogy a külföldi piacok eredményes meghódítása érdekébon erre feltétlenül szükség van, Team-azatesen ezúttal is hangsúlyozni kívánom, hogy som a kormánynak, som a vezetésem alatt álló hivatalnak nem célja a kereskedelemnek mindon áron való egységekbe tömörítése, csupán abban a mert ókban, amely me ab ékben a termelés, a kivitel és maguknak a kereskedőknek az erdeke is raogkivánjn, A főfeladata azonban a hivatalnak, hogy kinyissa és nyitvatartsa az ajtókat a magyar termeié- ós la-eakedelem olőtt a külföldi piacokra és állandóan munkálja a kivitel,., lohetőségok bővitósét. Hogy ezen a téren fáradozásaink nem voltai, haszontalanok, mutatja éppen az idei kampány, amikor a meggykivitel 30 &-kal, a barackkivitol több, mint 30 /o-kal omolkodott a mult évhez viszonyítva'. /Folyt.kcv.-/
