Magyar Országos Tudósító, 1934. július/2
1934-07-11 [105]
ZU KIDOBTA AZ ABLAKON A SZIJR:LK:.SLT? /l.folytatás./ A további kérdésekre Kovács Alajosné kijelentette: - A barátai a napokban ezt mondták: "Úgyis meg fogsz dögleni, csak kiszabaduljon az Árpad." - Kik a barátai? - Az unokabátyja is köztük van, Braun Bertalan. Vannak vagy nyolcan, de nem oudom a nevüket, - Nem megzavarodottságában ak<rt kiugrani az ablakon? kérdezte az egyik biró, - Nem kérem, hiszen csak kombinéban voltam. /Folyt,köv,/F. SZŐ NYEGCSD:!PÉSZEKET ITLLT HL A TÖRVÉNYSZÉK. Láber Vikcor törvényszéki tanácselnök mint sgyesbiró több napon keres tül tárgyalta azt á nagyszabású szőnyegcsempészési bünpört, amelynél: hét vádlottja volt, akik ellen már régebben eljárás indult. A per vádlottjai : Markarian Mikran, Tcharhoukian M. Vosdanik örmény szőnyegkereskedő, Brandl Károly szőnyegügynök, Kársai Zoltán ügynök, Berger Ernő kereskedosegéd, Szántó Aladár ügynök és Markarian Sziragan szőnyogjavitó a vádszeriati cselekményeket öt évvel ezelőtt követték el és a kincstárt jelentékenyen megkárosították, A vád szerint Brandl Károlynak volt három bála értékes keleti szőnyege, az egyik budapesti vámszabadraktárban. A bálákat feladták Regonsburgba Machmut Kaptáin névrej majd továbbit s céljabei átszállították a lánchídfői raktárból a-28. számú hajórak-árba, ahol Szántó Aladár mint raktárnok működött. Ugyanekkor Kársai Zoltán csináltatott Berger Ernővel ugyanolyan jelzésű és számú bálákat, mint amilyeneket Regonsburgba ad ak fel, de ezekbe a báléékba bőrhulladékokat és egyéb értéktelen hulladékot csomagoltak, A három értéktelen bálát Kársai kivitette ugyanabba a raktárba, ahol a szőnyeg 3fc vártak a további tásra, ezeket is Szántó vet';.' át. Röviddel később a bálákat kicserél bele s igy történt, hogy a bőrhulladékokkal még tömött bálák kerültek ki kit] földre, mig az értékes szőnyegek Budapesten maradtak s azokat Brandl Szántó segítségével kihozat.;a és értékesítette, természetesen a kötelező' vám lerovása nélkül. Az értéktelen bálákért Regonsburgban sanki sem jelentkezett, de egy ismeretlen egyén máshová továbbittatta azokat, ugy hogy hosszú ideig "ucaztatták" a csomagokat, smig végül-is visszakerültek Budapestre s kiderült, hogy értéktelen tartalmúak. Még két ^»^£^'" m asik/, ugyancsak nagyértékü keleti szőnyeget csempésztél: a vádlottak a fenti furfangos módon. Ezek a bálák Tcharhoukian Vosdanik tulajdonai voltak és szintén Szántó Aladár segítségév ű\ korülték mag a vámkötel zabtséget. Ezeket a bálákat Passauba adták fel, de elszállítás előtt szinten kicserélték értéktelen csomagokra. Az értéktelen bálákat ez esetben is Berg:r Ernő készítet ee, akinek adt mondták,hogy bakancsoknak való anyagot akarnak külföldre szállítani. Markarian Mikran ellen kétrendbeli, Brandl Károly .-Ilon egyrendbeli, Tcharhoukian ellen -egyrendbeli, Kársai és Szántó ellen kétrendbeli vámköteles áru csempészés, mig Berger és Markarian Sziragan ellen a csempészésben vele bűnsegéd! bünrészesség miatt indult eljárás, mint akik segédkeztek a csempészésben. Markarian Mikran azzal véd ;k, z et t, hogy semmi része sem volt a cssrapeszesben, beszélt ugyan Brandlval a tervről, de annak keresztülvitelét nem vállalta. Brandl azzal véd ;k z :tt,h ogy a szőnyegek már nem az ő tulajdonai voltak, hanem egy budapesti banké, amelytől kölcsönt vett igénybe s f ee.ozetül a szony^eg eket adta át. Amikor nem tudott fizetni, a bank árverez be ce tt s Ő csak saját érdekében is jobb áron igyekezett eladni a keleti szőnyegeket. Szántó védekezése az volt, hogy bár valóban alkalmazottja volt a váraraktárnak, a csempészést nem segítette elő, amire nan is lett volna módja, mert pénzügyőrök kisérték az egyik raktárból a másikba a szőnyeket és azok ügyeltek fel a beraktarozásnál is. Kársai szintén ártatlanságát hangoztatta, azzal, hogy ö csináltatta a bál álcát Bcrg érnél, do nem tudta, hogy milyen célt fognak szolgálni. Berger és Markarian szintén tagadták bűnösségüket, /Eolyt.köv./ Sy.
