Magyar Országos Tudósító, 1934. június/3

1934-06-23 [104]

--- ZU DEiEÜk-ÜGY / 14 folytatás./ "Gál Jenő kérd ŰZ to meg ezutái Va3S Jánostól:' - Megomlitcttó-c Szabó Imre, ha pénzt hozott, hogy kitel kap­tát És mit mondott akkor, amikor maga állítólag három napig múlatott': - Kórom, hagyjanak már fel őzzel az örökös gyanúsítással, ­szólt Vass János. - Dehogy gyanúsítom; én nom gyanúsítom magát. Szábo Imre mondta ozt,~- 3zelt a vedő, /P./ - Nom táncoltam én három napig - tilt de ozik Vass János. - Az elszámolás tmogmutaiták Önnek? - hangzik a védő ujabb kér­dése. - Nom láttam én semmiféle elszámolás tj - Szabó azt állítja, hogy az ön üzletébe kellett cz a pénz, á r­getekének, Igaz oz? - Nom kaptam ón semmiféle forgótőkét! _ önnek volt ogy közös váltókötelezettsége Szabó Imrével - . r dezi tovébb'Gál Jonő.. - Hogyan lott volna?! - tiltakozik Vass János. - Hiszen ő _y ur, én mog ogyszcrü iparos vagyok, nom volt nekünk semmi közösködésvink egymásai. - Hiszon magukat együtt is porelto be a Zsolnai' cégI. - Emlékszem,, valamiféle port indítottak ellenem. - Hát ön szerint hova lott az a sok pénz? Talán Szabóhoz ke* rült? - firtatja tovább a dolgot a védő. Azt nem merem állítani - feleli meggondoltan Vass János ­azt nom mondhatom, hogy őhozzá ment a sok pénz, mórt ozt be is kellene bízonyitani, ... - Poszélt ön .énvelem valaha Is ezekről az ügyekről? - fordul a tanúhoz Dréhr Imre. ' " - Soha! - állítja határozottan Vass János, - En életemben m indösszc háromszor találkoztam az államtitka' úrral, - Szabó itt azt vallotta, - folytatja kérdéseit Dréhr - hogj a 28ooo pengőről szóló nyugt! ön már Székesfehérvárott aláirta. - Hát akkor mit irtam alá Hankónál? - fordítja vissza a kér* dóst Vass János. - Emlékszik arra,, hogy a temetés ut& én kétszáz pongöt ad­tam önnek útiköltségre? - Hát ez nom igy volt - vallja körülményesen Vass János. ­Annyira nom'voltam én koldus! Ez ugy történt, hogy akiikor édesanyám. EK elbúcsúztam, ' a Sebestyén ur kikisért a vasúthoz, »tt, anélkül,., hogy erre leértem volna, megváltotta a'jegy cm ot és á jeggyel együtt két darab szá­zast csúsztatott a markomba... Emlékszem, még azt mondta: "Ezt aEEaö.r Imro küldi magának, Jánosi" Nekem nagyon jel esett oz a figyelem,, most is nagyon szépen megköszönöm a méltóságos urnák, - fordul Vass Jánosi váratlanul Dréhr Imro fölé,-mert mindig megértést tanúsított irányomban', - N o jó, jó, hagyjuk ezt, - szül közbe az elnök. A következő tanu Váradj Miklós dr. miniszteri titkár. - ön még a miniszter életében észlelt bizonyos gyanús jc­lenségokot Hankó Elemérről szemben, - toszi fel olső kérdését a tan' tz Töreky elnök; _ Én voltaképpen nem Hankó Elemérrel kapcsolatban tapasz-' t altara gyanús dolgokat, hanom Angyal Kálmán miniszteri tanácsos körül. Tény - folytatja vallomását Várady dr. - hogy én egy alkalommal egy 14ooo pengős tétel utál kutattam, amit okkor a feljelentésemtől féltük Hankó és Angyal ogy félórán belül visszafizettek... - Hát nem a 21ooo pengős tételről volt szó? - szól közbe Töreky elnök; - Erről pozitivo nincs tudomásom, csak hallomás bel értosülkt hogy ennél a tételnél is hasonló dolog törtéét. - Van önnOk'crrc valanilyon aktaszejpü bi zonyi téka? - Nincsen*. - feleli habozva a tanu. - Én csak az előbbiről,a 14ooo pengős tételről tudok. - Ezzol viszont most'nom foglalkozhatunk, állapi tja meg az o ii5k - oz nincs vád tárgyává téve. -Tud ön Diéhr Imrével kapcsolatban, általában, bármiféle te­bálytalanságot? - intéz kérdést a tanúhoz Méhes biró. - Nom tudok; nekem különben sem volt hivatalos érintkezésem Dréhr Imrével. /Folyt .köv./ Ky. ORSZÁG , ka ^EVÉLTAD

Next

/
Oldalképek
Tartalom