Magyar Országos Tudósító, 1934. június/2
1934-06-13 [103]
--- KENY3ZEHEGYEZSEGEK. A budapesti királyi törvényszék megindította a kény szeregyezségi eljár'st - Pick László bőr és cipészkellék-kereskedő ellen. Vagyoniéi ügyelő Ámon Károly dr. ügyvéd; - Goldmanh Antal /bákóczi-ut lo./ épitési vállalkozó ellen. Vagyonfelügyelő Szentmihályi Jenő dr. ügyvéd; - Özv. Bornstetn Jakabné született Schwartz Regina, Boros Lajos és Boros Elemér /Rózsa-utca 7./ egyenruházati és illatszerüzlet tulajdonosai ellen. Vagyonfelügyelő Steinor Lajos dr. ügyvéd; követelések bej.lentésG július 2-ig az OHE-nél. /MOT/ mm mm mm mm mm ZU DRÉHR ÜGY /6.folytatás./ Az ismertetések során szeropelt gróf Bethlen'István levele is, amelyet annakidején Vass József miniszterhez intézett. Ebben szóvátettc, hogy az albertfalvai ingatlanvásárlással és illetve építkezéssel kapcsolatban különböző híresztelések terjedtek-el arról, hogy az eladó Ingatlanbank jogtalan vagyoni hasznot szorzott. Gróf Bethlen arra kér— te a minisztert, tájékoztassa őt arról, hogy milyen áron vásárolta meg a népjóléti minísuzerium az ingatlant, mikor és ki bocsülte azt meg .s igaz-e az, hogy értéken felüli összeggel vásárolták azt meg a bankt J I„ Felvilágosítást kért a minisztertől arravonatkozólag is, hogy az Ingatlanbank mikor és mennyiért vásárolta meg a maga részéről annakidején a miniszteriumnak eladott ingatlant ós megemlítette gróf Bethlen azt is, ' hogy hallomása szerint a vásárolt ingatlan nem is felel mog a céljának. Gróf Bethlen levelére Vass miniszter rövidesen tömör, de mindenre kiterjedő információkat adott, kronologikus sorrendben megjelölve azokat a hatósági intézkedéseket,amelyek az ingatlanvásárlással kapcsolatban történtok. Rámutatott arra, hogy a szakértők megállapitása szerint az ingatlan a tervbevett célra alkalmas, és semmiféle közvetítési dij kiutalást ról nincs szó. Az egész híresztelést Vass miniszter "visszataszító vádaskodásnak" bélyegezte. Ezt követőiog az utofolülvizsg álati jegyzőkönyvet ismertette a törvényszék. Dréhr Imre ezzel kapcsolatban megállapította, hogy eZ a jelentése a bizottságnak volt tulajdonképpen a vád alapja. Ezt tették szóvá a képviselőházban,a melynek kapcsán aztán az ügy mind jobban jobban dagad , mig végre kipattant belőle a "Dréhr-ügy"'. Kérte Dréhr ezzel kapcsolatban annak a jelentésnek az ismertetését ís, amely arról szól, hogy a bizottság később megváltoztatta eredeti megállapításait. Az iratok ismertetése után az épitési szakértők meghallgatására került a sor. A beidézett öt szakértő közül Körmendi Nándor és Nóvák Imre álltak az elnöki emelvény elé, hogy előterjesszék véleményüket. Nóvák szakértő azzal kezdte, hogy feladatúéi: az,, válaszoljanak arra, hogy a megvásárolt tolok értéke elfogadható-e,, mi volt az építkezés idején a lakóházak értéke, volt-e túlfizetés és monnyi a jelenlegi tolekés előállítási érték. Élőadta, hogy azon a környéken és akkoriban a közt* müvek nélküli átlagos telekár négyszögölenként 23 pengő, mig közmüvekkel 29 és fél pengőbe került, Az ingatlan déli részén,amely közművökkel nom volt ellátva, 22 pengős egységárat lehet számítani, keleti részén pedí 30 pengőst. Megállapította^ /különböző tételek falsorolása után a szak** értő, hogy az Ingatlanbank " kerek számban Voo.ooo pengőt; tehát . . 11 százalékot koresett az üzleten. Véleménye az, hogy a tolekvás..: • 1 ásnál túlfizetésnek minősíthető nyereség notnnutathat ó ki és hogy a telekérték azóta növekedett, mig az épületek értéke olcstfóbbodást mutat, A szakértő véleménye szerint a finanszírozás költségei az OTI-ra inkább előnyösnek, mint hátrányosnak mondható,. Körmendi Nándor mindenben magá.-* évé tette szakértő-társa véleményét és hozzátette,. hogy a házak építésének költségei az akkori időkhöz viszonyítva elfogadhatóak voltak. Természetesen ma már jóval olcsóbban is fel lehetne azokat az épület, k et építeni, /Folyt.köv./ Ma.
