Magyar Országos Tudósító, 1934. június/2
1934-06-11 [103]
ZU DRÉHR-áGY /4. folyta fc< .S . / - Én. *soha életemben nem hazudtam, én buzgó katolikus vagyok, most se hazudok) Sgy szemorvost osak nem viszek magammal szakértőként ... - Végeredményben mégis csak ennek'a"szemorvosnak" a szakvéleményét terjesztette ört a minisztert elé... Hiszen ez teljesen átlátszói önnek szüksége volt egy komolynak látszó becslésre, amely nem 35o.ooo-rt, de 5oo.ooo-nél is többre becsüli az üdülőtelep értékét! - Ez a mini sz . er értékelése volt, méltóságos elnök ur! Az p*tszázezer pengős globális értéket maga a miniszter állapította meg, én legfeljebb alátámasztottam a szakvéleményekkel, Vass miniszter különben is barátaival,' egyes magánraérnökökkel is felülvizsgáltatta a m.sgvásárlanüo telepet. En, isme''.lem, sohasem értékeltem, sohasem utal venyoztam hasonló ügyekből kifolyólag! - Kérem, ezt az ön saját irása cáfolja meg, - szögezi le az elnök. - Ön igenis értékelt és a miniszter hozzájárult ahhoz, amit ön előtte állított. - De hiszen a vádiratból is kiderül,..- kockáztatja meg Dréhr, - A vádirat nem bizonyiték, - jelenti ki Töreky elnök. - I'o de most következik a fordulat: "valakinek" /nyomja meg a szót az elnök/ a jelentkezése azután elégséges volt akkor, hogy az ügyletet prompt perfektuálják. Ki volt ez a befolyásos ember? - Ez Krausz Simon volt, - feleli Dréhr, - akinek ugyanis opciója volt a Hol tz spach-üöüló megvásárlásáéra. A miniszter előtt most már csak az lebegett, hogy a telepet sürgősen átkehessük, az volt Vass miniszter szigorú utasítása, hogy január iccére mindennel rendbe kell jönni. Krausz Simon dec emberben jelentkezett és ezután Vass a legsürgősebb munkára utasított bennünket. - Mivel magyarázza meg ön azt, hogy Partos Zsigmond, mint az ÉGISZ megbízottja, már 1028 szeptemberében érintkezésbe lépett a népjóléti minisztériummal, másrészről pedig Holtzspachék, az alkudóZ ásba bocsátkozott a telek megvásárlását illetőleg és az egész komplexum Vételárát 331ooo pengőről 319.000 pengőre sikerült lealkudnia. Már a szerződés Is csaknem teljesen készen volt, amikor Krausz Simon közbelép :tt... - En mindezeket csak a vádiratból tudom, - jelenti ki Dréhr Imre natározóttan. - Krausz Simon mint Holzzspanhék bizalmi embere lépe ;t fel a népjóléti minisztériumban - állapítja meg újólag az elnök. E n csak annyit tudok, - válaszolja Dréhr - hogy Vass miniszter ekkor azt az utasítást adta, hogy az üdülőtelepet kerek ötszázezer pengőért feltétlenül meg kell vásárolnunk, - egyebet én nem tudok. A vásárlás nyélbeütése után rögtön nagytakarieást tartunk - jelentette ki Vess - és lehetőleg azonnal megnyitjuk a leányintézetet. - A miniszter miért a politikai államtitkárt, vagyis önt bízta meg ilyen vételügyletek lebonyolításával? - Az a gyes Ügyosztályvezetők kiváló szakemberek voltak - a saját'metior-jükban, de voltaképpen azt sem tudják, mi t jelent egy részvény... - Szóval ön azt akarja mondani, hogy az osztályvezetok • burokra ták voltak. - Ezt kérem nem mondottam, - tiltakozik Dréhr. - De persze, a politikai államtitkár "alkalmas" volt az ilyen vásárlások perf akéuále.sára? ! ' -iiz ellen tiltakozom, - jelenti ki az indulattol remegve Dréhr Imre,- Ha méltóságos nem enged védekezni... Különben ezt az égéséét Pártos is elmondhatja... - Ön itt a vádlott, önnek kell védekeznie! Hiszen ön tárgya1t az ügynökökké1! - En nem emlékezhetem kérem mindenleire, minden egyes koldusasszonyra, aki nálam kaosszu évek alatt a minisztériumáén jelentkezett, - jelenti ki az i z egálom tói szinte elcsukló hangon Dréhr, Töreky elnök is felemeli a hangját: Figyelmeztetem, hogy itt tisztességes hangon tbeszéljen! - Ha meg tetszik bilincs el te tni, én akkor is csak az igazat mondhatom - mondja sszinte kiáltva Dréhr Imre Vádlott s nagy ize. ím áb an ö k1év 31 ak t ái r a csap. /Fo1yt. k ö v . / Ky.
