Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1

1934-06-02 [102]

/Gömbös Gyula miniszterelnök a debreceni volt 2, huszárezred vacsoráján^ /Folytatás. 1. / A vacsora végeztével Gömbös G yula miniszter­elnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy nem érzi magát feljogosítottnak, hogy Tisza Istvánról beszéljen^ különösén nem azután a beszéd után, amelyet Károlyi Gyula gróf mondott el legutóbb c Károlyi Gyula gróf inkább méltathatta Tisza István emlékét és politikai je­lentőségét, mint ő, hiszen kortársa és vérrokona volt Tisza Istvánnak. Ha mégis felszólal - folytatta a miniszterelnökj-^tesz 1 ezt azért, mert bajtár­sai felkérték, s Igyekszik a maga emlékeibőljbenyonásaiból Tisza István jelentőségét megrajzolni. A miniszterelnök elmondotta, hogy miután hnm politi­zált abban az időben, amikor Tisza* István vezette az országot, nem láthatta Tisza Istvánt, csak érezte, Érezte^ hogy van egy erős, magyar férfi, akiről sokat beszélnek Badenben, sot még a krBUznachi német főhadiszálláson is, ahol'rendkívüli elismeréssel nyilatkozott Tisza Istvánról Hindenburg tábor­nagy* Hindenburg egyszer ugy nyilatkozott, hogy mennyire szükség van egy ilyen erős politikusra, mert vezetése alatt a katonák sokkal könnyebben oldhatták volna meg feladatalkat. S valóban mi katonák különösen akkor, amikór nagy és nehéz feladatok előtt állunk, vágyódunk'egy erős államférfiú után, aki összetartja a nemzetet és egy irányba tereli, . Gömbös Gy U ia miniszterelnök ezután visszapillantást ve­tett Tisza István lemondásának körülményeire és a következőképpen folytat­ta beszédét: - Ha Tisza István egyeljségét'nézem, azt látom, hogy hajthatatlan magyar volt, magas volt erkölcsisége, puritán volt egyénisé­ge, de lényének komorsága magában hordozta nemcsak a saját, hanem nemzeté­nek tragikumát is, Ö jól láthatta azt, hogy mennyi eleven erő van a nemzet függetlenségi vágyéban, de azt is tudta, hogy reálpolitikailag abban a történelmi periódusban csak az általa képviselt ös védett közjogi helyzetünk által adott politika a helyénvaló. S az. hogy lényében, politikájában és életében annyira ütköztek a tragikus momentumok, odasorolja őt azokhoz a vezetőférfiakhoz - s ez általában ráillik úgyszól­ván minden magyar vezető államférfiunak életére - akik nem tudtak megbir­kózni a tragikum által támasztott nehézségekkel. - Hatalmának és erejének tudatában nem f or­dult szembe azokkal a tényezőkkel, akik őt pozíció játjói kibuktatták,'hanem puritán egyéniségének és lojalitásának szavára hallgatva katona lett, ez: oe' nek, a 2,-ik huszárezrednek parancsnoka, S merem állítani, fezzel olyan hi­vatást vállalt, amelyre Született, Mert Tisza Istvánt lénye predesztinálta arra, hogy katona legyen.* Alárendeltje 1, különöseh abban a mi 1 joben, amely ben akkor élt a hadsereg, nemcsak katonai tulajdonságait bámulnatták, bá­torságát, férfiasságát, atyai gondoskodását, hanem kellett, hogy érezzék azt, hogy parancsnokuk minden tettét magyar sziv sugallja. Érezték, hogy magyar volt, tudták, hogy bátor volt, férfias volt, gondoskodó volt és ezért rajongással vette körül az ezred, amely épp olyan titokzatos erő­vel vonzódott Tisza Ifetván személye felé, mint amilyen titokzatosnak, majd­nem mágikusnak mondható erővel ragaszkodnak hozzá mójg ma is hivei. De fi­gyelmeztetett őket, hogy T lsza István nem szükkörü társaságoké, hanem az egész nemzetéi Ott-áll . mint fáklya a közel magyar múltban, hogy támpontul szolgáljon a jelonüeü^sötétben élő magyarságnak, - 3 ha a magyar nemzet erőforrásait kutatjuk, ott látom őt és gondolatait, mint erős abroncsot, amely a magyar erők összefoglalásá­hoz szükséges. Én tehát, mint miniszterelnök és mint honvédelmi miniszter ggyformán a katona-állHmférflt látom Tisza Istvánban. Személyének emlékét megbecsülni egyformán kötelessége nemcsak azoknak, akik politikai hivei voltak, hanem az egész nemzetnek is, s igy a hadseregnek ls, f** A miniszterelnök beszédét gyakran szakította félbe a' ] tetszésnyilvánrá a - s a beszéd végén lelkesen éltették a miniszterelnököt,. / éfbána B e ö t h y László köszönetet mondott a bajt ár­f. sak nevében Göítibös Gyula miniszterelnöknek a nagyhatású beszédért. /MOT/X / /^Ezeknek a gondolatoknak szemelött tartásával ürítette a Tisza István­serleget Tisza István emlékére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom