Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1
1934-06-08 [102]
ZSAROLÁSI BMTPER. A büntotötörvényszék Várady-Eronnor-tanácsa na tárgyalta Boncaik József né nagánzcnö és Korchma Barnabás állásnélküli sofför "közokirat haiti is itác i, illetve- zsarolási porét, Boncsikné éá Korchma - a vád szerint08 év január 4-én levelet irtak Faludi Imrén ck, ' a Budakalászi Tcxtilmüvok f ötis ztvisolö jenek s obben megfenyegették, hogyha nom fizet ezer penget, leleplezik ugy Öt, mint barátnőjét, akivel benső kapcsolata van. Ezool a levéllel követték ol a vád szerint a zsarolá vétségének kísérletét, mig az okir athamisi tási vád abból származik, hogy korchma magát mint Komjáthy Béla földbirtokost jelentette bo a rendőrségi bejolontohivatálnál, hogy ilyon névre szele útlevelet szorozzon magának. Erről a vád szerint Boncsikné is tudott. Korehma Barnabás, akit elsőnek hallgatta!-:- hl 9 tagadta bűnösségét, Azzal védekezett, hogy sohasem mondta magát Komjáthy Bélának és földbirtokosnak, csak később tudta mog, hogy Boncsikné '"elöntötte bo igy őt. A zsarolással kapcsolatban az volt a védekezése, hogy a 1 ovolet is Boncsikné irta, amiről ő, Korchma is tudott, do tréfa volt az egész. Boncaik Józsefné ezzel szemben védekezésében azt vallotta, hogy Korchma Barnabás ugy mutatkozott bü neki, mint Komjáthy Béla, akinek Debrecen mellett földbirtoka van, tehát jóhiszeműen jele nt- '-1. bo a rendőrségen ilyen néven. Ami a zsarolás kísérletének vádját illeti \ beismerte Boncsikné, hogy a levelet ő irta az ál Komjáthy káré sérc, aki azzal kérte a levélírásra, hogy mog akarja tréfálni Faludi igazgatót, aki-ok ' \ alkalmazottja volt. 'Több tanút hallgattak ki, majd Mándy Sándor dr. védő annak igazolására, hogy Korchma ogy előkelő klubban tagfelvételt kért, mint Komjáthy f ö Jdbirtokos , tanul: kihallgatását indítványozta, de 3z,ntp étory Gyula dr. védő is ujabb tanubizonyitás t ajánlott fol véd .ncc ártatlanságának bizonyítására. A törvényszék a bizonyítást elrendelte és a tárgyalást elnapolta. /MOT/ Sy. * v — ORSZÁGOS LEVÉLTÁR • | K szekció ZU DRÉHR HÍRE GY. / 15. folytatás./ Az olnök most aziránt érdeklődik, hogy a bankháznál elkönyvelték-e ezt az ügyletét, mire a :anu kijelenti, hogy nem, csak szóval intézte dtek, mort z nem a bankháznak az ügy. volt. Töreky olnök erre megjegyezte, hogy minden Írásbeli munkát a bankhá.znak a papirosán végeztek, tehát jogai feltételezhető, hogy a bankház volt az ügylet lebonyolító ja is. Pártos tanú még elmondó tta, hogy ö, mint Krausznak magánja ogbizo'.tja szerepelt ebben az ügybon, egyébként semmit sem tud arre-|, hogy az ügylet lebonyolítása kapcsán Dréhr Imrének bármiféle anyagi haszna lett volna. Az elnök elébetárja, hog: Bohátka í.íátyásné az eljárás során ugy vallóte, hogy a tanú neki a következőket mondotta: "Lenn:.- szép karosét ebből az ügyletből, do sokat kell leadni! 1 ' Pártos tanú orr. kij lenti, hogy ö ezt soha senki elótt nem mondotta. - Igaz-e az, hogy én megbíztam önt, menjen '01 Dréhr Imréhez, beszelni az adás-vet el ügyébon, mort én már megbeszélt m ezt e ügyleeot Vass miniszterrel, aki Dréhrt bizonyára már informálta? kérdezte most Krausz Simon a tanútól. - Lehetséges, - válaszolta a tanú, de nem esküszöm már meg 'rre, hogy igy történt. Most Gál Jenő dr. védő kérdezte mog, hogy amikor a tanú Dréhr he z ment szobakerül t nettójuk között Vass mini szt.- r neve? Pártos kijei ntette, hogy emlékezete szerint Dréhr olyasmit mondott, hogy a szerződés megkötósóíi .z a miniszter jóváhagyása szükséges. Most Dréhr Imro kórdoztc meg: - Ismert-e ön .ngem előzőleg? T gezo barátok voltunk-e mi, vagy csak kizárólag, mint államtitkár érintkeztem önnel? - Ez nem ido tartozik, szel közbe Töreky olnök. - De kérem méltóságos uram, nagyon fontos körülmény ez, mort hiszen ha tényleg hasznot reméltem volna ebből az ügyletből, akkor igy köztem volna mogny mi a tanú urat. - Ez nem áll, mert hiszen a tanúnak egy esetleges juttatás kérdésében sommifól befolyása nem-vo?.t, állapi tja meg az olnök, /Folyt. köv./MA. ^£
