Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1

1934-06-08 [102]

A Margitszigeti Iróhót ötödik napján Ligeti Ernő, erdélyi iró tartotta meg tanulságos ós h..tásos előadását az uj erdélyi irodalom nagy kérdé se ir ől .Több sz áz Író ha Ugatta meg az erdélyi szellem uj hőskölteményét. - Utána Rédey Tivadar dr, világította meg a mai színpad Irányait é., rendkívüli érdeke sségü köv ;tk ztetésekre hivta fel Íróink figyelmét a siker' és a belső érték modern szükségességeiről, A két előadást vita követte, amelyben sok iró vett riszt. Holnap, ugyancsak délután félőt órakor a margitszigeti Astoria üvegtermében Buday György szól"A tunyavilág kulturóletérői",nn.jd Juhász Géza "Az irodalomtörténet módszereiről" beszél.Az . lőadásokra érdeklődőket sz ivesen látnak, <. be lépé 3 díjtalan. Tegnup este zajlott le az IGE hangulatos margitszigeti szabadsz inpadán' az. első Irodalmi Est, változatos miisorral, nagy és előkelő közönség előtt. VitSz Bajcsy Zsilinszky Endre nagyhatású bevezető előadása után Móricz Zsigmond pompás darabja "A zördög" ment, később Tamási Áron székelyvidéki kis remekmüve kötötte le a hallgatóságot, Orsolya Erzsi, Sándor Böske,Csapó Mária, Toronyi, Balő, Hosszú Zoltán, Matány Antal, Gárday, Szigeti, Faragó, Doktor, Muhoray, Harsány! és Hajdú Zoltán kaptak sürün tapsokat,de az egész fiatal gárdát melegen ünnepelte c közönség. Majd Andersen Felicia magasnivóju olő...dásmüvészete remekelt Szabó Lőrinc, Kosztol 'nyi, Illyés és Erdélyi verseiben. Tetezés kisérte Ascher Oszkár artisztikus közlésében Móra és. Kodolány1 novelláját, végül Torsánsz ky Józsi Jenő kis társasága adott elő jalenotozett népdalokat folytonos tapsviharban. Az egész előadás alatt Békoffi László tartotta derűs hangulatban a közönséget aktuális rögtönzésü konferenszaival ás- tréfáival. A nagy siker után a közönség fokozott érdeklődéssel várja a hétfői nagy előadó szabadsz inpadi estet, nmely ugyancsak Békoffi László konferálásá.val és rendezésében fogja bezárni a Margitsziget Iróhetet, || AZ UJ iE-ivlETBIÜUli^liViI SAJTÓTÖRVÉNY. A Magyar Jogász Egylet teljes ülésén dr.-» z a k á c s ^álmán, c budapesti királyi ügyészség elnökének titkára, igen érdekes előadást tartott az uj németbirodalmi sajtótörvényről. Ismertette az 1874. évi sajtótörvény alapeszméit és rámutatott arra az öszsze függésre, amely a XLX. század demokratikus világnézete és a sajtószabadság eszméje közt fennáll. Vizsgálat t-'rgyává tette a Bismarck korabeli sajtótörvény tételes intézkedéseit, abboi a szempontból,hogy a sajtóteve- . kenység ama kettős szerepe miként nyer kodifikálást ebben a törvényben, amelyet a sajtó, mint az egyéni gonoo lat közléseszköze és mint közérdekű feladat t„ Íj esi tője betölt." AZ előadás második része az uj nemet Lapszerkesztő Törvény Alapelveinek és a nemzeti szocializmus állam- és társadalomelméletének kapcsolatát fejtette ki, megállapitván,hogy az uj törvény a német sajtót közfeladatu jelleggel ruházta fel,amely mellett háttérbe szorul a sajtó szabad vel.rn.ieny nyilvánitást betöltő szerepe.Ezért a lapszerkesztő tö: vény, tehát a regi sajtótörvénynek sajtószabadságot biztosító szakaszait nem helyezi hatályonkivül,mégis a lapszerkesztői hivatás betöltéséhez megkivánt személyi feltételek egységes szabályozása által a sajtószabadságot nagymértékben korlátozza, a nemzeti szocializmus világnézetének azon alapeszméjéből kifolyólag,hogy minden egy óni tevékenység a köz szolgálatáért van. nz előadó né fist e szerint mindkét törvény csak akkor bírálható .u3g helyesen, na. annak a világnézetnek szemszögétől tesszük vizsgálat tárgyává,amelyet alkotói magukénak vallottak.Ez a kritika méltó egyedül a tudománv tárgyilagosságán-k elvéhez. A rendkivül nagyszámban megjelent előkelő kö-önség'a melynek soraiban megjelentek Timkó koronaügy és zholyett es, norváth Dániel min.tanácsos,Baróthy a budapesti kir, ügy ész s ág elnöke, folá-m nyi Aladár az ügyészség elnökhelyettese, nartauth táblai tanácselnök és még igen sokan ( az előadá.st mindvégig igen nagy tetszéssel fogadta.