Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1
1934-06-07 [102]
Bti Vt * a K £t. x • n ± t\ a i\ /Nemethy Károly emlékboszéde Tisza L stvánról, a budapesti református egyházmegye közgyűlésén. Folytatás. 2,/ - Egyh. zkormányzati pályafutását megnyitó első beszédét éppen legutóbb xiovezte Ravasz püspök "egy kis teológiai remekmű"-nok, s későbbi megnyilatkozásait nemcsak az egyetemes magyar reforiuauasaág és protestantizmus, hanem az egész tárgyilagos magyar közvólomény egyhangú helyes] és.se 1 fogadta, S végül megelevenedik előttem az a kép, amikor 'Tisza István a harctéren, kedves huszárjai között, ezredének •' közhuszár ját búcsúztatja és imával temeti, minden ugy het^hat reánk, mint Tisza ^stván Krisztusban élő lelkének a Krisztus által sugallt emanációja. Beszédének utolsó részébon Némothy Károly Tisza Istvánban a nagystilü aktiv egyházpolitikust, a felekezeti békesség hősét és apostolát méltatta, "Ka kellett, igy végzi, „.bstorr'1 küzdött azok állon, akik a fe leke zeti tűre lmot lenség lobogójáéval, a krisztusi békeszeretőt mogtapodásavel mér szkodtok a fórumon jelenti:Jzni, hogy magyart r magyartól elválassz V-m mri magyar tragédia nagy árvaságában,' amikor megpróbáltatásunk üieruete tlen sokaságát meg r z áldatlan f olokozotie skodés, még a. felekezeti gyűlölködés és támadás mérges fegyvereivel is szaporitja a meggondolatlan türelmetlenség: akkor éppen ma nem fölösleges, hogy felekezeti különbség nélkül, -'Italában minden hivő ember, minden'^ó magyar ember figyelmét odairányátsuk a Tisza István nemes példa ad- sara, •' Nom csökkenő figyelőmmel, mindvégig nagy érdeklődéssel kisórto a közgyűlés Némothy Károly magasanszárnyaló emlékboszédet, s végül a. szónokot percekig ünnepelték. Rövid szünet után a közgyűlés tagjait vették számba, majd sorrakerült az'összejövetel másik n; gy érdekessége: S-z a b ó Imre osperesi jelentése. Szabó Imre is Tisza emléke előtt hódolt jelentése első oldalán, azután összef oglaélta azokat az örvendetes vonásokat, amolyek a mindinkább kibontakozó budapesti református egyházi eletet olyan reményteljessé teszik, "Egy olyan egyházat - úgymond Sza\bó osporcs - amely csak vegetálni akar, sa.j it nivei sem szives.on támogatnak, de olyan egyhazat, amely felelőssege és történeti hivatása betöltésének tudatában él és cselekszik, nemcsak a saját hivői, na nom az állam, a. főváros és a társadalom is respektálják és készséggel támogatják. No vesse szemünkre senki, hogy nom ismerjük az életet: mi igazán ismorjük, hiszon tizosztondoi tömegnyomor naponkinti frontján töltjük életünket, s az állástkoresok és a munkanélküliségben széthulló családok számára egy-egy talpalattnyi föld megszerzéséért vivjuk a, harcot, hogy a lelkészi hivatalból no a Dunába monjonok az emberek és r templomba ne az élettől elbúcsúzni menjenek,,, Do ott is járunk, a nagyvárosi társadalmi rétegek minden sikján, a szalonoktól a pincei'-másokig, ahol látjuk, hogy: mindenre van, csak az egyház szükségeire sokr lljáák a legkevesebbet ia.,." Szabó Imres esperes a nidasl harangr ól Igy folytatja, 'rdek es szavit Szabó osporos: - Egy szomorú klenédium érkezett Budapestre a mult háton: a hidasi harang, .''.melyet a Kálvin-téri tomplomba tettek lo idoiglenos megőrzésre és a. tulajdonos bonyhádi ogylráz a. TESZ-nck kiadta -.ideiglenesen, amig az egyházi forumok döntenek a h$sng el he ly ez e-s erői, A. hiadsi harang érkezett meg, amelynek erényeivé nem hivogathat senkit, mert nincs kit, a hivők elköltöztek, vagy elfogytak mellőle, alóla, itt Budapesten pedig ezrével, vagy tizezrevel v o : námak, akikot hivoge.sson?k,do itt meg nincs e'lég harang, amely hivjon. Az ogész magyar t.ársadalom folérzott, hogy milyen megszentelt hangszer minden harang és milyen bűvös nemzeti hang szor a református harang, minden hangszernél csodálatosabb, sem hegedűk, som fuvola, sem zenekarok nem foghatók hozzá, - pedig csak egy harang szól.. . *
