Magyar Országos Tudósító, 1934. május/3
1934-05-28 [101]
/Megnyílt az Orvosi Nagyhót* Folytatás. 1./ - A ni megviselt orvosi rendünknek, — fejezte be elnöki megnyitóját dr. Pókay professzor* - különösen szüksége van idegei megóváséra. Mi hiszünk a magyar hajnalhasadásban, hiszünk az ezeréves magyar nemzet elpusztíthatatlan vitalitásábanl Ennek a törhetetlen bizakodásnak a jegyében'nyitom meg az ezévi Orvosi Nagyhét tanácskozásait. /Hosszantartó éljenzés. / Ezt követéfleg M anninger Vilmos dr. ogyetemi tanár, az Orvosi Nagyhét szövetségtanácsának főtitkára terjesztette elő beszámoló jelent ';sét, amelyet a megnyitóüles közönsége egyhangúlag elfogadott. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés dr. T o r d a y Árpád számvizsgálóbizottsági jelentését, a jőveévi költségelőirányzattal együtt. Ezután a tisztújításra került sor. A szövetségtanlcs uj elnökévé egyhangú lelkesedéssel B u d a y Kálmám dr. ny. egyetemi professzort választották meg, a főtitkári teendők további ellátására pedig egyhangú Manninger Vilmos dr. tanárt kérték fel. Kijelölte a megnyitóközgyülés a követkozőévi Orvosi Nagyhét megvitatásra korülő fotóméit is. Eszerint az orvosok jővőro az avltamlnózisok problémájával és a gécfortőzés kérdésével fognak foglalkozni. A Sommc lwc 1 s:.-emlékt ábla ünnepélye s le leplezése . Az Orvosi Nagyhét megnyitóülésének végeztévő1 a megjelent orvostagok testületileg felvonultak a Szent Rók-»s-kórház főbejárata előtti térségre: itt folyt le a Semmolwois-emlőktáibla ünnepélyes leleplezése. Az emléktáblát az ősi kórház szépen renovált falán, közvetlenül a főbejárat és a kápolna közötti részen helyeztél: el* A tábla R e m é n y 1 1: József szobrászművész alkotása. A le lep le z őünnep ség bevezetőjéül az Egyetemi j'nekkarok elénekelték a Magyar Hiszekegyet, majd E u r k a Sándor dr., a Közkórházi Crvosok Társaságának elnöke lépett a nemzetiszínű lepellel borított szónoki emelvényre: - Semmelweis Ignác - mondotta többek között ünnepi megnyitójában - egész életében küzdött világraszóló felfedezése elismertetéséért Az igazi sikert életében már nem érhette el, de halála után megadatott, hogy kiválóságát, felfedezésének korszakalkotó jelentőségét az egész világ honorálta. Ma, S mmelweis neve egyenlő az anyák megmentőjének elnevezésével. Minden magyar orvos előtt örök példaképül szolgál; hősi példájából kell valamennyiünknek lelkesedést merítenünk, hogy vállvetve küzdhessíink a szebb és boldogabb maggar jövőért. Ezután S c h m i d 1 o c h n e r Károly dr., a Rókus-kórház szülészeti osztályának főorvosa, Semmelweis ez Időszerint 1 utóda mondott ünnepi beszédet: - Semmelweis Ignác az emberiség egyik legnagyobb jótevője volt, - úgymond - aki az anyák millióit mentette meg a biztos pusztulástól. 181V-ben született, előkelő budai polgári családból származott, a bécsi egyetemen szerezte meg az orvosi diplomát. Eg7 / , esok kétségbevonták magyar voltát, holott csak a neve volt németes. 1848-ban ő szervezte meg Bécsben az osztrák ogyetemi ifjúság hires fekete légié ját, végigküzdötte a magyar szabadságharcot. Mint orvos elborult lélekkel látta a gyermekágyi láz szörnyű pusztítását: hiszen abban az időbon minden nyolcadik, tizedik anya áldozatául esett a legnemesebb női hivatásnak, a gyermekszülésnek. Semmelweis megfigyelte o szörnyű láz tüneteit, s valóságos Isteni megvilágítás vezette rá, hogy nyilván valamely kívülről bevitt rothadó anyag okozhatja a szülőnők pusztulását. Kísérleteket folytatott, s eredményei csodálatosak voltak. Fellépésétől kezdve legfeljebb minden Hatszázadik anya pnaztult el a gyermekágyi lázban. A nagyszerű eredmények ellenére valóságos heroikus küzdelmet kellett folytatnia Semmelweis Ignácnak a szűklátókörű rosszindulattal. Hazajött Magyarországra, Itt a város vezetősége nyomban átlátta felfedezésének világraszóló jelentőségét, terot adott rllásos működésénél: és megbízta a . Rókus-kórház szülészeti osztályának vezetésével. Semmelweis nem fogadta el I § a külföldi egyetemekre szóló meghivást) itthon- maradt, kúsőbb egyetemi proli v. feszorrá lett, de csak élete végén érhette meg, hogy nagy felfedezését
