Magyar Országos Tudósító, 1934. május/3
1934-05-24 [101]
A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK .F.SZA.X3 ELNÖKE/ ... ~ .• SZTRAN1AVSZKY SÁNDOR /EBEDET KEüTT A PKAÍ.U JLK • CJ SAGIRÓK ESN POLITIKUSOK*, 3 TIS ZT ELET IRKA S z t r a n y a v B 2 k y Sándor, a Nemzeti "Egység Pártr j ának országos elnöke csütörtökön délben a Nemzeti Egység Pártjának Eszterházy-ut&ai központi párthelyiségeiben ebédet adott a Budapesten időző francia politikusok és ujságirák tiszteletére * Az eteden résztvett a kormány tagjai közül Lázár Andor igazságügyminiszter és I m r é d y Eéla pénzügyminiszter. Megjelent továbbá az ebéden: Szterényi Zsigmond báré koronaőr, Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, Preszly Elemér, Pestvármegye főispánja, Fekár Gyula, Nagy Emil, Lukács György volt miniszterek, Hóry András, Praznovszky Iván, táró Forst9r Pál rendkívüli követ és megh. miniszter, Apor István báró, V illet ni Lajos táró és Máriássy Zoltán követségi tanácsos, Mengele Ferenc a külügyminisztérium sajtóosztályának főnöke, Bessenyey Zéné a képviselőház alelnöke, Marton Béla a Nemzeti Egység Pártjának főtitkára, Baross Gábor a TESZ elnöke, H még többen a politikai élet előkelőségei közül. Az ebéd során S z t r a n y a vs z k y Sándor a következő beszédet mondotta: - Amikor poharamat vendégeink egészségére üritem, tekintetem elsősorban is Xaviör Vallat képviselő lJr ' r lsik, akit már másodszor üdvözlünk körünkben. A magyar embernek és a magyar nemzetnek évezredes hagyományokon alapuló szokása, hogy azokat, akik hozzá idegenből vendégként jönnek, tisztelettel és szeretettel fogadja; azt is, aki első izten fordul meg körünkben, de annál inkább azt, aki már másodszor tér vissza ide hozzánk feleségének és barátainak társaságában. Aki másodszor jön hozzánk, azt rni fokozott bizalommal es fokozott szeretettel köszöntjük, mert ugy érezzük, hogy ide közénk elhozta Őt azoknak az érzéseknek a varázsa, amelyek lelkében akkor keltek, amidőn magyar földön tárgyilagos szemmel körültekinteni akart, hogy meglássa, megérezze, mi az, ami fáj a magyarnak. ereiéi ~ ^ em a véletlen és nem csupán a népvándorlás történelmi sodré,áheheir. egy magasabb isteni akarat volt az, amely ide Európának közép ób., Európa nyugatot kelettől elválasztó nagy kapujónak közepébe, a Duna völgyébe hozta a magyart. Az isteni gondviselés állitot/ta ide Nyugat kapujába ezt a harcos, becsületes és hűs ége sjnépe t, amely a '/' reá rótt feladatokat magyar hűséggel, férfiasan és becsületesen telje si/ tette. - lehetséges-e az, hogy egy hűséggel és becsülettel teljesített feladatnak elvégzése után tartósan lehessen félrevezetni Európának igazságot hirdető és ember szeretetet valló nemzeteit és azok közül egyiket, a legklasszikusabbak közül, magát a franciát? tehetetlen az,hogy tartós lehessen az az állapot, hogy egy nemzet igazságát látszólagos sirba lehessen temetni igazságának valóságával szemben. A magyar ember ezer esztendőn keresztülbizott a magyarok Istenének igazságóban és bizott szolgálatai erejében. Hitében és bizalmában sorsdöntő megpróbáltatások idején sem rendült meg sohasem, mart élt lelkében az a tudat is,hogy Európa-öntudata átérzi és nem felejti el sohasem azokat a szolgálatokat, amelyeket számára ez a nemzet évszázadokon feresztül végzett akkor, amikor a kereszténység és a nyugati kultúra védőjeként szerepelt. - A francia nemzet iránt a magyar nemzet bizalma mindaa próbárateves ellenére sem rendült meg soha. Nem rendült meg azért, mert a francia szellem és a francia ítélőképesség sokszor nyilatkozottmeg a 'magyar nemzet szabadsága és függetlenségi törekvései irányában. És én ugy érzem - folytatta beszédét Sztranyavs zky Sándor - hogy'/elődöknek méltó utódai azok, akik ma itt körünkben vannak és Ők is lelkükben hordozzák azt a rokonszenvet, amelyet elődeik oly gyakorta nyilvánítottak irányunkban es törekvéseink irányában., ,., 4 ,,iiip. • - Ennek tudatában es -ttól az érzéstől vezetve, ••ahogy az a francia nemzet, amely az; emberi jogok megértése terén mint első harcolz és állt sorompóba, az, ameay a maga igazsága sz.ámára mindenkor követelte másoknak a megértését, az a francia nemzet mások igazsá-