Magyar Országos Tudósító, 1934. május/3

1934-05-22 [101]

Z.U H CR N-ED E- UTCA I G.. ILÜOSSAG /o . folytatás./ ' Én elkiáltottam magamat: vigyázz, kés van hála! Ambró hátrált, egészen az éjjeliszekrényig jutott és ekkor hallottam a dö ráér­né st. - Honnan vet 16 Ambró a revolvert? - Az éjjeliszekrény fiókjából, - felelte az asszony, majd elmondotta, hogy - Lorincz Sándor is berontott és bátyjával együtt ütleg lni kezdték Ambró t. - En ekkor összeestem. Engem is bevittek a Rókusba. EZUtán a szavazóbirák, az ügyész és a védő t ettek fel kér­déseket, majd a királyi ügyész azzal az indoklással, hogy Lorincz László­né ellenséges viszonyban volt férjével és jo viszonyban a vád ottal,. elle­nezte a megesket és ófc« A védő arra való hivatkozással, hogy a vád ottal nincs ellenséges viszonyban, kérte a megesketését« A biróscég ugy döntött, ­hogy később határoz. Az elnök ismertette ezute.n a korházban elhunyt Lorincz L. .sz­ló jegyzőkönyvi vallomását, mely szerint nem támadó célzattal lépett a szobába s amint Ambró öt megpillantotta, egymásután többször löt.. Eikor rendőrt -hiv;ak, a rendőrt is megtámadta és csak erőszakkal, tudtál: meg­fékezni, Ezusc n az elnök ismertette az orvosi bizonyi tváeiyt, moly sz a?in • a lövés következtében Lorincz László hashártyagyulladást kapott és annak következtében halt meg. - Hány lépésre volt ön, amikor lőtt? - kérdez te az elnök a Vedlőttol, aki azt felelte, hogy hat lépésre volt Lorincz László tél. Gyászruhás öregasszony, a tragikus véget ért Lorincz Lász­ló édesanyja: Lorincz Lás zloné tett ezután vallomást. A fiamnak eszeágában sem volt, hogy Ambrót bántsa, - k.td­te az asszony. - Tud valamit mint közvetlen tanú? - kérdezte az elnök. - Csak annyit'tudok, hogy délelőtt nálam járt a fiam Rá­k os szentmihályon és közölt., hogy a posta kitüzt. a f .g'.elmi ügyének a tárgyaié, sát és én mondtam, hogy el kell menni a professzor úrhoz, aki b .-utalja öt Angyalföldre. Az asszony .tg- -éhként a bűnügyre vonatkozóan lényeges kör .él­ményeket nem tudott. Lorincz aáncö r borbélysegéd tanukén ti vallomásában cLmor­dotta, hogy a tragédia napján a nyugati pályaudvar előtt találkozott ,. fivérével, Lorincz Lászlóval, akiről tudta, hogy nagyon szereti a fel leé­get. A bátyja elmondta néki,'hogy a felesége a rákospalotai házban Járt és onnan egyes holmikat ellopott. Elhatározták:, hogy elmennek Ambró Já­nos Horn Ede-utcai lakasára, - Amikor a szobába léptünk, - Vallotta ezután - ott talál tuk a bátyám falaségét, aki a oozlonon feküdt, a lopott holmik ott vol­tak a sarokban, A bátyám a feleséhez ugrott és össz.-vissza pofozta, En közéjük álltam és felszólítottam Őket, hogy a r.ndórségon intézzék el az ügyüket, a bátyám lopásért, a ftl,sége pedig testi sértésért akart feljelentést tenni, de mindkettejüket elzavarták a rendőrségről. Vesze­kedve mentünk a Sz.a badság- térre és itt megbeszéltük, hogy közj igyzohöz me­gyünk és az asszony átíratja c 'házat. A közjegyző azonban nem volt haj­landó fölvonni a jegyzökönyvet. Ezután kávéházba m tn tünk és a bátyám fel­küldött Ambrohoz, hogy jöjjön le, d. .-míbró erre nem volt hajlandó. El­mentünk a Horn Ede-utcai házba, bementünk a lakásba s a bátyám hangoséit, de udvariasan mondta: Lorincz vagyok. Alig ejtette ki a szavakat, Aubrú JcUios se szo, sc beszéd, belelőtt a bátyámba. En tiszaiadtam rendőrért, aki relém jött. /miikor a h,..zbt értünk, egy fiatalember figyelmezte 1 ' . a rendőrt, hogy töltse meg a revolverét, mert a lakásban veszély' feny tgt vl Valaki kinyitotta a lakás ajtaját és revolvercsö meredt f .lénk. A r ndör| elkiáltotta: Fel a kezekkel! és elekor Ambró leengedte a fegyvert. Bátyám, . aki még mindig ott állt, okkor' nekirohant Ambrónak, ös sz ..Verekedtek, de én Ambrot a sarokba hajítottam. A r nádor .m.br°t megszijazta. Ast, hogy a bátyám félesége hogyan került a lakásba, az még ma is rejtély előttem. A bátyám olyan' extázisban volt, hogy nekirohant a f ..leségének és össze-visz­sza rugdalta. - Sebosülten? - Igen. Megjegyzem, - folytatta - hogy kés együnknél sem TT/N'1 +- /';?,-N1 ir-í- Va-ir / P

Next

/
Oldalképek
Tartalom