Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2

1934-05-17 [100]

/A tanács ülése. Folytatás 1./ / B ü c h 1 o r József ezzel kapcsolatban elmondotta,hogy a dunaparti szállók ás éttermek levegőjét teljesen elrontják a kikötő­ben vcsztegla és füstölő bajok, ezért intézkedést sérget, hogy a ki­kötőhelyeket lojobb helyezzék. Sürgősnek tartja a dunaparti villamos áthelyezését is. . Utána Petrovácz Gyula beszélt hasonló érte­lemben és mogomlitette, hogy ezt a kérdést már szóbahozta.a parlamentben is. A hajózás jelenlegi rendszerét meg kell szüntetni. A helyi hajójá­ratokat , a távols ígi személy ós teherforgalmat feltótlenül ki kell tele­píteni. A személyhajók is csal: addig köthessenek ki, amig a. ki- és ^be­szállás történik. A v iziké.véházhoz csak elvben adna hozzájárulást és a végleges döntést a tervek bemutatása után hozná meg. Be c s c y yntal is sürgeti a rakodópartok rendezését ós kéri,- hogy az összes errevonat­kozó kérdés okot dolgozza fel a polgeírmoster. D o r n e r Gyula közli, hogy a városfejlesztési bizottság a hajózás kérdésében már kidolgozta a javaslatot, mely szerint az összes kikötők a Ferenc József hidtól délre lesznek áthelyezve. Sürgősnek tartja a villamos elhelyezését is a Du­napartról. Huszár Aladár főpolgármester válaszolt a felszóla­lásokra. Igen örül, hogy a felszólalások a tanácsban elhangzottak. Ebben az ügyben már járt a kereskedelemügyi miniszternél, ahol :rtekczletet is tartottal:, a Bszkrt, a tanács, valamint a főváros képviselőinek rész­vételével. Ezen az értekezleten több elgondolás merült fel, igy egyik megoldásnál: az kínálkozott, hogy a villamiosvasutat az alsórakpartról vezessék és felmerült az a gondolat is, hogy átmenetileg megszüntetik a villamosforgalmat ezen ,. szakaszoh s a közlekedést kizárólag autóbuszok­kal bonyolítják le. ~zt a kérdést állandóan napirenden tartgák, már csak az idegenforgalomra való tekintettel is. Báró Babarczy István tanácsnok a közgazdasági ügyosztály vezetője közölte ezután, hyoga az uj kikötő helyet már kijelölték. Az épülő Boráros-tíri hid és a Ferenc Józsof-hid közötti Dunaszakaszon, de a végleges megold's mindr.ddl késik, amig a közraktárak el helyezése megvaétósitható lesz. A tanács ozután hozzájárult a vizikávőház létesítéséhez és engedélyezte 60 ide­iglenes hivatalnoki állás segédmórnöki állássá való átszervezését. A főváros 1933. evi zárószámadásának megállapításánál dr. Csilléry András azt javasolta, hogy a pénzügyi bizottság még folyamatban lévő tárgyalásaira való tekintettel a tanáé s most még ne bo­csátkozzék érdemi tárgyalásba, hanem küldjön ki egy 5-6 tagu bizottságot a zárószémadás átvizsgálásáéra. W o 1 f f Károly kifogásolta, hogy a zárszámadást későn terjesztették a törvényhatósági tang c s ele, pedig az autonómia tekinteté­ben szükséges annan alapos letárgyalása. Helyesli Csilléry András indítvá­nyai, leszögezendőnek tartja azonban azt is, hogy a kiküldendő bizottság hét nap alatt togye meg j elöntését. Szükségesnek látja, hogy a tanács által kiküldendő bizottság és a pénzügyi bizottság által delegálandó bizottság együttesen ülésezzék. Ugrón Gábor azt hangoztatta, hogy bizottság kiküldé­se nem szükséges, felfogása szerint be kell várni a pénzügyi bizottság tárgyalási eredményét. Kozma Jenő, Payr Hugó, Révész Mihály es iámét Ugrón Gá­bor szól/alt ezután fel, beszédüljc ut^n a tanácsolfogadta a Csilléry féle indítványt és a főpolgármester jkvaslatára a zárószámadást átvizsgáló bizottságba Bródy Ernőt, Glückst.l.hl Samut, Harrer Ferencet, Homonnay Tiva­dart, Ilovszky Jánost, Láng La jóét és Révész Mihályt küldte ki, A tanács ezután elfogadta a tabáni temető rendezésére tett polgáraié steri előterjesztést, ma"jd a Salzmarm féle csillaghegyi gyártelep -vizrllátási kérdésével foglalkozott. Becsey Antal és Wolff Károly szólal­tak fel, utánuk Büchler József aj Vizmüveknél alkalmazott szakértők ellen tiltakozott, * í /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom