Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2

1934-05-14 [100]

/A Tudományegyetem ünnepi közgyűlése. Folytatás, / Az erre vonatkozó felkutatott anyag ismertetése után az Ítélkezések alapjául szolgált anyagjogi általános szabályokat tárta fel a rektor, rámu* tátva, hogy a bűncselekményeket büntetni rendelő szabályok tekintetében az egyótemi bíróság a régi törvényekhoz és a szokósjogi tételekhez igazodott, A büntetések sorában - eltekintve egy végrehajtott halálbüntetéstől - látszólag a legsúlyosabb volt a carcer, amely közelebb állott a mai'fiatalkorúak fogházbüntetéséhez, mint az ez időszerint 1 börtönbüntetéshez. A legenyhébb elzárásbüntetés volt a házifogság, s bizonyos szempontból enyhébb, do talán szégyenítőbb büntetés a vosszőzés volt, amelyet Inkább, mint mellékbüntetést alkalmaztak. Egyetemi vonatkozásban a legszigorúbb büntetés a fegyelmi jollegü kizárás volt, amelyet néha kitoloncolással súlyosbítottak. Sűrűn fordult elő a pénzbüntetés és a kár megtérítésére való kötelezés, továbbá a dorgálás. - A rektori székfoglalómban - mondotta Angyal rektor foglalkoztam az egyetemi büntető jurlsdlctio életrekoltésének problémájával és reámutattam oly lehetőségekre, amelyeknek valóraváltása mellett ez a patinás, s jól bevált Intézmény megfelelő változtatással hozzáidomulhatna a mai modern birós.ági szervezethez. Hangsúlyozom, hogy a fegyelmi f enyltékjognak a iisebbsulyu bünc se lelemények megtorlását célzó büntetőjoggal való bizonyos fokú egybeolvadása megfelel az utolsó években világszerte erőrekapott büntetőjogi irányzatnak. Felvetem- a kérdést: megmaradhat-e a büntetőjog a bünc se leleményt elkövető egyetemi polgárral szemben követett mai irányvonalán, ragaszkodhatik-e a rendszerint kisebbsulyu bünc se leleményt felkövető, a fiatalkort alig meghaladott egyetemi polgárnak minden megkülönböztetés nélküli megbüntetéséhez, amely őt egész életére tönkre teszi, s a közösségi munkában való részvételtől elzárja, - a felelet csak tagadó: lehet. Szükséges volna súlyosabb esetekben a párhuzamos büntetések alkalmazása, s az egyetemi hallgatók által elkövetett enyhébb cselekmények esetében az illetékes egyetemi hatóság csupán fegyelmileg járna el. Törvényben kellene biztosítani, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben az egyetemi polgár fogházbüntetését házi fogságban tölthesse ki, amikor is tanulmányait folytathatná.. További különleges büntetésként lehetne kiszabni a dorgálást, amely legtöbbször igen kedvezően befolyásolná az elitélt jövő magaviseletét. Végül kérdem: oly esetekben, amidőn a cselekmény nem okozotttul nagy erkölcsi kárt minden egyéb büntetés mellőzésével'az elitéltet elégtétel adásra nom lehetne-e kötelezni. Kívánatos lenne, hogy ha a bíróság megokolt esetekben minél gyakrabban alkalmazná a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztését^ s az elítéltnek az egyetemi pártfogó'felügyelete alá helyezésével kapcsolatosan az Ítélethozatal mellőzését. Ezek a módositások hozzájárulnának annak a magasabbrendü eszmének a megvalósításához - fejezte be előadását Angyal Pál rektor - mely a megbotlottaknak felemelésével és a salaktól megtisztításával: a nemzet újjáépítő munkájához a szükséges erő megmentésére helyezi a súlyt, A nagy tetszéssel fogadott előadás elhangzása után dr. K u'n z Ödön a jog- ós államtudományi kar dékánja fiélolvasta az 1933-34. egyetemi pályamunkákról szóló kari jelentéseket, majd Angyal Pál rektor kiosztotta a nyertesek között a pályázati és szorgalmi dijakat. Az ünnepi közgyűlés befejezéséül az Egyetemi Énekkarok a Himnuszt énekelték el. /MCT/Vr. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR HE1Í5ÖESÉG K szekció —ELVESZETT IRATTÁSKA. Ma reggel fél 9 órakor a 42, 43, vagy 5-ös villamoskocsiban maradt egy állami tisztviselő barna bőr necessalreszerü kézitáskája, melyben hivatalos iratok voltak. A tulajdonos kéri a megtalálót, hogy a másra n':zve hasznavohetetlen^ de neki nagy értéket képező iratokat megfelelő jutalom ellenében szolgáltassa be a főkapitányságra. Af r.Ti /u .