Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2

1934-05-14 [100]

EGYHÁZI HÍREK /Ravasz László püspök előadása a Skót Misszióban. Folytatás 2./ - Do hogy a zsidóság megtalálja a feleletet nagy kérdéseire, folytatta Ravasz László püspök, - ehhez különV-eresztyénség kall. Tudunk-:, keresztyének ugy végigmenni a világon, hogy azt mondhassuk: más emberré lettem Krisztusért és Krisztus által, gyere velem testvér, én kezeskedem róla, hogy amit hiszek, nem csalódás, én "tudom, kinek hittem"... Ha látnák rajtunk, hogy meggyógyultunk, akkor olyan tolongás Indulna meg a mi gyülekezeteinkbe, amelyről ma még fogalmunk sem lehet. - A misszió, első pillantásra, csak félig látszik megoldani a dolgot, a Szentlélek nem a többség kategóriájában munkálkodik. Ml lesz akkor a többiekkel? Felfogásom szerint a missziónak van egy velejáró fogalma, a cionizmus, Kit lehet megakadályozni abban, hogy nemzetté legyen, a&utZttl műveltségét építészetben, gazdasági rendben, tudományban, jogrendben, társadalmi szerkezetben, egyszóval történelembon megmutassa és kinyild.-ivoztassa! Tehát minden olyan törekvést, amely zsidóállam kialakulását Szorgalmazza, keresztyén szempontból támogatni kell, mert ez veleszületett jt*a mindenkinek. Azt mondanám, hogy az a zsidó, amelyik a maga faji és nemzeti jellegét a szétszórtságban is még akarja tartani, xiegye vándorbotját és wvújen oda, ahol fajának, nyelvének, állami életének minden attribútumát megtalálja és fajának minden szépsége kivirul. - Az a z4jó azonban, aki lélekben közösséget fogadott a befogadó állam népével, amelyik spanyolnak, hollandnak vagy magyarnak t»rtje magát, akinek ez az anyanyelve, ez a lelkével teljesen összenőtt hfza, állam és nemzet, az törekedjék arra, hogy ezzel a befogadó nemzettel "•elkllog is minél teljesebben összeolvadjon, líecsak a földjét, jogát, természeti erőit, kincseit, hanem a hitét is ossza meg, legyen egy vele, szellemileg és fizikailag egyesüljön vele. Azonban ez csak egy különb keresztyénség, egy hódítóbb, egy orősebb missziói, evangéliumi élet mellett lehetséges. - Pierre Loti irja, hogy milyen megható dolog az, hogy Jeruzsálem kőfalánál minden évben a világ minden részéből összejött zsidók borulnak arcra és jajgatnak valami monoton imádságot: építsd meg, épitsd meg Uram a Te megromlott házadat... Ez az ének romokon síró ének, s ennek ellent mondása és tragédiája felett áll a Golgota Keresztje, amely a fénybe és a dicsőségbe ér fel és hangzik felénk" Krisztus főpapi Imádságának szava: "Legyünk mindnyájan eggyek, amint én, Atyám veled egy vagyok..." legrenditő és meggyo'zo beszéde után R a v asz püspök imádkozott: Könyörgünk Hozzád, hogy a Te kegyelmed erejével, igéd világosságával oldódjék meg az a fájó nag:/.kérdés is, amelyet zsidókérdésnek nevezünk... Evégből tanits minket ugy élni, hogy a mi életünk messzeragyogó élet legyen, az emberek lássák a mi jócseleködetelnket és dicsérjenek Téged, mennyel Atyánkat... Segits minket abban, hogy ezzel a bizonyságtétellel a mi zsidó testvéreinknek szolgáljunk. Az ároni áldást mondotta, cl végül Ravasz László s még Forgács Gyula, a misszió magyar lelkésze köszönte meg az egyházfő fí fejtegetéseit, azt, hogy^az igazság és a szeretet jegyében tárgyalta ezt a í nagyfontosságú kérdést. /MOT/F.