Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2

1934-05-14 [100]

EGYHÁZI HÍREK A ZSIDÓKÉRDÉS MEGOLDÁSA A KÜLÖNB KERESZTYÉNSÉG KÉRDÉSE - MONDOTTA SKÓTMISSZIÓI ETADÁSÁBAN RAVASZ LÁSZLÓ. A zsidókérdés és a református keresztyénség kaposolatának megvilágítására a budapesti Skót Misszió nég az ősz folyanán nagyigényű előadássorozatot kezdett, amely vasárnap este fejeződött be, R a vas z László dr. püspök beszédével. A püspök meghallgat ására a szokottnál is változatosabb és fogékonyabb közönség töltötte meg a misszió Vörösmarty-utcai épület énei: termét. A gyülekezeti ének után a misszió magyar lelkésze, Forgács Gyula imádkozott, ifj, C zeglédy Sándor s. lelkész Bibliát olvasott, Forgács lelkész pedig felkérte előadásának megtartására Ravasz Lászlót, aki a többi között ezeket mondotta: • A zsidókérdésről sehol másutt nem szoktam beszélni, úgymond, csakis itt, mert ennek a kérdésnek ma nagyon rossz akusztikája van, az emberei: nem akarják ezeket a kérdéseket az örökkévalóság szempontjai alá állítani, Igy történik meg, hogy minden ilyen előadás után kétfelől éri támadás az előadótj egyrészt azt mondják, hogy a zsidókat őseik hitétől eltántorítani akarjuk^ másfelől azt kifogásolják, hogy ml a zsldókafei. a keresztyénség közösségébe akarjuk bevezetni. De az antiszemitizmus és a flloszomitizmus létezése maga is tünete annak,hogy van zsidókérdés. Mindig bizonyos súrlódás, gyanakodás és támadás kísérte a zsidóságot és éppen az európai államrendszer egyik legnagyobb szervezetében, Németországban alappillér ma az, hogy van zsidókérdés és azt meg kell oldani. Sőt a zsidókérdés óppen^ugy fenmaradna, ha ma minden zsidó keresztyénné lenne nagy tömegekben, mint ahogy valamikor minden pogány nép agyszerre keresztyénné lett Európában, - akkoris probléma lenne, mintahogy probléma Németországban, még olyan emberekkel szemben is, akiknek a nagyapjuk volt az, aki megtért, - Nemcsak vallási, hanem faji, világnézeti és politikai kérdés is ez és hozzá igen nehéz kérdés, Mit nevezünk nehéz kérdésnek? Azt, amelyiknek megoldásához nagy szeretet és igazságérzet kell, nem ol'g csak az igazság, szeretet ls kell hozzá, nem elég a szeretőt, igazság i3 kell. Semmi sem könnyebb, mint ha ma elmegy valaki egy antiszemita gyülekezetbe és ott nagy, felkorbácsoló előadást tart a zsidókérdésről vagy pedig elmenni egy zsidó gyülekezetbe és beszélni arról, hogy a világ logmagasabbrendü népe a zsidóság. Viszont -ént' olyan szempontból boszélni erről ugy, hogy mindig megmondjuk az igazságot, s az ellenkező állásponton lévőket is nagy, mély szeretettel öleljük át, Pzt nem tudtja más senki megtenni, csak az, aki a zsidókérdésről evangé liumi szempontból beszél. - A zsidókérdés tcljosértékü megoldása a különb keresztyénség kérdése, A zsidókérdést nem a zsidók fogják megoldani, hanem a keresztyének, de csak akkor, ha igazán keresztyéné): és a zsidókérdést meg is tudják oldani, ha maradék nélkül, csakugyan keresztyének. A zsidókérdés - a misszió kérdése. Krisztus, amikor testamentumot hagyott hátra, ezt mondotta: menjetek cl, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atya, Fiu, Szentlélek egy örök igaz^Isten névében... - és nem azt mondotta, hogy kereszteljétek meg a turániakat-^, árjákat, nem azt mondotta, hogy no kereszteljétek meg a zsidókat, azért hangoztatjuk tehát, hogy a zsidókérdés jézusi megoldása a misszió és ezt nem a Skót Misszió találta ki, amely ezt a palotát emelte, ez ama nagy^ parancs, amelyet Jézus adott végrendeletképpen, az egész anyaszentegyház számára, - Ezt a missziót valahogy komolyabban kell vennünk, mint ahogy eddig votte a világ. Mert ha Komolyan vette volna, kérdezem, kétezer esztendő óta nom tudta volua-c keresztyénné tonni a zsidóscigot, amely két ezredévvel ezelőtt talán csal: százezer lelket számlált és ma . is alig másfél százaléka az emberiség összlélckszámának. Hány szívósabb / vallásrendszort is feldolgozott már a keresztyén kultúra, hol vannak a U gótok, alánok, longobárdok, gepidák, átötvöztc és átalakította őket a keresztyén kultúra. /Folyt.köv,/