Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-11 [100]
/Szék jzárdi nagygyűlés. Folyt a t á 3.1./ - Senkivel azonban son hirdetünk ölífensógeskodést - folytatta ezután Sztranyavszky Sándor - még azokkal szemben son,akik ellenséget látnak bennünk; ni a jövőt nem az ellenség lagyőzésőre,hanon ellenfeleink meggyőzésére ős barátaink igaz ságérzetére akarjuk felépíteni, Sztranyavszky Sándor arról szólt továaeb iákban, hogy eredményes külpolitikát• csak megértő ős közös nevezőre hozott egységes nemzeti társadalon támogatásával lehet folytatni, s miniszterelnök belpoli_ tikéi programraja azt a colt szolgálja,hogy megteremtse ezt az alapot az eredményes magyar külpolitika r.szőre. Ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott." jj[ - Tegnap - mondotta - jött az a hir, hogy az olasz-raagyTŐs osztrák-magyar gazdasági megegyezést aláirtak Rómában. Nem tartanám indokoltnak, he megelőzném az illetékes felelős tényezők nyiletkozatát,csak annyit kívánok mondani, hogy azok t. szerződősök, amelyeket Olaszországgal ős Ausztriával kötöttünk, különösen a magyar búzának külföldön való értékesithetőse céljából, igazolni fogják a miniszterelnök urnák fáradozásait ős azokat a biztató kijelentéseit, amelyeket a magyar gazdatársadalom felé intézett. A magyar búzának olyan mennyiségben ós olyan áron való kiszállítását sikerült biztosítani,amely minden esetre tlkaima s' lesz arra,hogy gazdasági szempontból cgyensulyt teremtsen az országban, s a nemzet gerincét jelentő gazdatársadalom helyzetét megjavítsa. Az állattenyésztós kérdésével , s az ehhez jzorosan kapcsolódó tejórtékositési kérdéssel foglalkozott ezután Sztranyavszky .Sándor, - Elhibázott elgondolás az, - mondotta - hogy a tej fötermolvényc az áll: ttenyészt ősnek, s nem helyes lehetővé tenni azt, hogy különböző ügynevezett 1 -fejő tehenészet:. 1 .: mintegy gyári uton állítsák elő a tejet. Elsősorban annak a tejnek értékesítéséről kellene gondoskodni, amit a magyar állattenyésztők termelnek. Meg kell állapítani, hogy normális fogyasztás mellett mennyi tejre van szükség a bclföldöhj meg kell állapítani, hogy mennyit termelnek az állattenyésztő gazdák,hogy menynyit állítanak elő a lefejő tehenészetek, s ebből az utóbbi.mennyiségből csak annyit kellene átvenni, amennyi a tenyésztők által termelt tejmennyiségen kívül a közfogyasztás ellátására szükséges. A lefejő tehenészetek által termelt további tejmennyiséget kellene átvenni -"ipari " tejáron. Arra a kérdésre, hogy hogyan állapitható meg. az,hogy ki a tenyésztő, s hogy valaki milyen mértekben lehet tenyésztő, a következő a válasz: mindenkinél a tulajdonában lévő,vagy az általa bőreit földterülethez mérten kell megállapítani .- azoknak a teheneknek számát, amelyek a tejtermelés szempontjából figyelembe jöhet*nek, s amelyek elsősorban jöhetnek számításba az átvételnél, nem szabad azonban megengedni azt, hogy a fővárosban és annak közvetlen környékén egyetlen hold földdel sem róndelkez ő, de 30-40 darab tehénből álló tehenészetet tartsanak fenn ős ezeknek termelése szorítsa ki a magyar fogyasztó konyhájáról a tenyésztő által termelt tejet.Ezen az alapon kell ke re sn 1 a msgyar tejkérdi s megoldását, s ha ez' nem lenne keresztülvihető, ekor jöjjön a s'zabadkoro skodolom, amely mellett el fognak tühni az eszf'alt•tehenészetek* - A magyar kereskedelemnek - mondotta Sztranyavszky Sándor a továbbiakban - elsőrendű kötelessége a mai időkbon,hogy jó árut exportáljon, s tisztességes haszon mellett bizalmat váltson ki a nemzet term-lvényol ős kereskodelmo iránt. Ha u magyar kereskedelem ezt az irányelvet követi, ugy nem fog nehézségekbe ütközni a magyar búzának és az ipari termékeknek elhelyezése.. A magyar kereskedelem t isztelereméltó múltra tekinthet vissza, volt azonban időszak,amikor elragadta a kereskedelmet is az a vágy, hogy ne évtized:k szorgalmas munkajával,hanem pillanatok alatt gazck.göfljók.Sztranyavszky Sándor arról szólt ezután,hogy nemzeti termelés szempontjából a mesterségesen táplált iparnál: nincs helye, s hogy a kisiparos társadalomnak boldogulását fokozott mértekben kell biztosítani, /folyt, köv./ |
