Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-17 [100]
DR. ZEMPLÉN GEZANE MEGGYILKOLÁS -NAK EGYEBEN JOGERŐS ÍTELETET HOZOTT A FIATALKORÚ BÜNÖZÖ FELETT A KIR. ÍTÉLŐTÁBLA.. Dr. Zemplén Gézáné, dr. Zemplén Géza műegyetemi tanár elvált feleségét - ' mint ismeretes - fiatalkorú fia a mult év Aszón fejszecsapé sokkal megölte. A fiatalkorú bűnöző felett olsöfokon dr. Németh Péter törvényszéki tanácselnök, mint a fiatalkorúak birája Ítélkezett és a fiút végeredményben három évi és három hónapi, a fiatalkornak fogházában eltöltendő szabadságvesztés bűnt .tésro itélte. Másodfokon az ügy a budapesti büntetőtörvénye szék Patay-tanácsa elé került, amoly ezt a büntetést négy ós félévi foai* " házr.a súlyosbította. Az Ítélettől szembon mind az ügyész, mint a tfédő se - •• miségi panasszal élt ... s igy az ügy a végső fokon a tábla Karmath-1anác sa elé korült. A tábla a sommiségi panaszokat az egész vonalon elutasította s ezzel a négy és félévi fogházról szóló Ítéletet jogerőre emelte. A táblai Ítélet megokolása, - amelyet Harmath Jenő tanácselnök a nyilvánosság előtt hirdetett ki, - kiemeli, hogy az ítélőtábla az alábbi, kiegészítő ókfojtéssol, törvényszerűnek találta az alsofóku bíróságok jogi álláspontját. A megállapított tényekből k .vetkeztetve, a cselekmény okai közül egyik sem volt olyan erős, hogy annak hatása alatt a fiatalkorú terhelt lelkében támadt indulat elérhette volna azt a magas fokozatot, mely uralja a gondolkozást, kiz rja a megfontolást, elhomályosítja az értelmet és korlátozza az akarat szabadságot. Az kétségtelen, hogy a vádlott az anyja miatt szégyenkezett s emiatt anyját gyűlölte, do az ' is bizonyos, hogy az anya és fiatalkorú torholt között, mig együtt 'rítok, napirend m voltak az éleshangu, kölcsönösön bántó civódások, minek forrása a szülők feldűlt családi életo és a fiatalkorú torholtn k'anyjáéal szemben tanúsított tiszteletlenül durva és sértő magatartása volt. Mindezek a körülményele azonban nem hathattak uj ingerkénfc a fiatalkorú terhelt lelkületére, mert anyjának különc magaviseloto, szeszélyes természete, kifogásolható életmódja a fiatalkorú ..orholt előtt már évek ota ismert dolog volt. Ez az ok tehát mint meglepetésszerű, erős felindulást kiváltó inger nem jöhet figyelembe. Ennok az oknak ingerlő hatása már akkor megszűnt, amidőn a fiatalkorú anyja házát elhygva apjához ment, majd a mezőtúri in-r ternátudba került, ahol senki sem gúnyolta anyja miatt és ahonnan eljönni semmi komoly oka nem volt. Az a tény, hogy anyja a fiatalkorú terheltnek útiköltségre pénzt küldött ós Őt szeretetteljes levélben magához hívta, csak hálás érzést válthatott ki a fiatalkorú lelkéből, még akkor is, ha oka volt arra, hogy anyját gyűlölje. Mindőzöknél fogva nem tévedtek az alsófoku bíróságok, amikor a fiatalkorú terhére nem az enyhébb minősítésű, erős felindulásban elkövetett emberölést ..llapitottkk meg. Az intézkedés megválasztása tekintés tébon az ítélőtábla a fiatalkorú erkölcsi megmentésének vozérlő szempontja mellett a törvény rendelkezéseit tartotta szem előtt és ugy találta, heyy" a másodfokú biróság sem az intézkedés nemének megválasztása, som a fogházbüntetés tar .amának kiszabása kérdésében nem tévedott. A torholt által elkövetett cselekmény tárgyi súlyossága vit,.n fölül áll. A- logrottontöbb bűnt ot£ amit ember elkövethet, a szülő, az édesanya megölése. A jelm esetben ennek a cselekménynek a súlyát még az is nővoli^ hogy a terhelt életkora nagyon közel állott ahhoz a határvonalhoz, amelyen tul a törvény ezt a cselekményt 15 évi maximális büntetéssel fenyegeti. A bünössé'é súlyának mérlegelésénél az Ítélőtábla nem hagyta figyelmen kivül azt, hogy a terhelt édesanyja különcködő élűtmódjával és a társadalmi állás .na]-: meg nem felelő környezettol való tulbizalmás magatartásával olyan szóbeszédre nyújtott alkalmat és olyan látszatot teremtett, amelyet a vádlottnak oka volt szég yonlonie és kifogásolnia. Ez a tény azonban, csak mint a tett motívuma érdemel figyelmet, do a jolen esetben nem olyan indító ok, mely a vádlott bűnös ségénok súlyát lényegesen csökkentené, mort nem mondható nemesebb érzésből fakadtnak. Ugyanis ha mind igaz, amit a tanuk a terhelt anyjáról vallanak, még akkor is erkölcsi szabály és tételes törvény tiltja, hogy'a gyormok kikerülhetetlen végszükség esetén kivül,kezet omoljon szülőjére. A birói gyakorlat könnyű testi sértésig menő fonyitési jogot ad a szülőnek, dc menekülést parancsol a szülője jogtalan t.madása'ellen védekező gyermeknek még akkor is, ha jogos védelmi helyzetben' van. /Folyt. 1 aöv-/KY. Ét *
