Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-16 [100]
HÍREK PRO D 0 M 0 : Mai második kiadásunk"Az OKH közgyüloSű ós a hitelszövetkezeti kongresszus" oimü közleményünk huszonkilencedik sorában "ellenségeinknek' , hely ett ©11 e'nf eleinknek irandó. Tisztelettel kérjük a t. Szerkesztőségeket, hogy' e> közleményt a fenti értelemben javitr.nl szíveskedjenek, /MOT/ A MAGYAR PEDAGÓGIAI TaRSAS, G május 19.-ón, szombaton délután 5 órakor a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében tartja rendes felolvasóülését, amelyen F e k &• t e József ésHrabovszky né Révész Margit adnak elö, /MOT/B. A MAGYAR TURISTA EGYESÜLET ELŐADÁSSOROZATÁBAN május 17.-én, csütörtörökön este fél 7 órakor B á t o r i Béla "A hegyi alkony varázsa" cimmel tart vetitettkopes előadást a Pedagógiai Szeminárium dísztermében /VIII., M Terézia-tér 8./ /MOT/B. ZU: OKH KÖZGYŰLÉS ÉS HITELSZÖVETKEZETI KONGRESSZUS. A kongresszuson megjelent nagyszámú közönség soraiban voltak Barsy Aladár miniszteri tanácsos, a miniszterelnökség képviseletében, Mayer János, Nagy Emil, gróf Hoyos Miksa, Koós Mihály,, gróf Majláth József, gróf Teleki Tibor, Pesthy Pál és még sokan mások. A kongresszus keretében dr. A n t a 1 István miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője tartott nagy figyelemmel hallgatott előadást "A szövetkezetok a gazdasági háborúban" cimmel. Pro d'o m o :Kérjük a t. Szerkesztőségeket, hogy a Mot 2, kiadásában közölt előadás helyett az alábbi részletes szöveget szíveskedjenek átvenni. Dr, A n t a 1 István bevezetőszavaiban vázolta annak a gazdasági háborúnak a keletkezését, lefolyását, gazdasági és szociális visszahatásait, amelyeket a világháború befejezése után a páer i s kör nyéki békeszerződések jogtalan és természetellenes rendelkezései Szabadítottak rá a világra, különösen pedig a középeurópai nemzetekre. Ezek a békeszerződése kmemhogy megoldották volna azokat az európai és világproblémákat /a piacokért való versengés kérdését, a nemzetiségi kérdést, a fegyverkezések kérdését, stb./ amelyekből a nagy háború keletkezett, de e problémákat élességükbon ós fenyegető mivoltukban meghatványozva, felfokozva adtál: át a. háboruutánl időknek. Ez az oka annak, hogy a nemze ek között a világháború befejezése után nem állott elő az igazi béke és együttmüködés atmoszférája, sőt az általános bizalmatlanság következtében voltaképpen egy uj háború - gazdasági háború - indult meg a nemzetek között. Ez a gazdasági háború Magyarországgal szemben azt tűzte ki céljául, hogy gazdasági acélgyűrűt fonjon az ország köré, valóságos vesztegzár alá helyezze az ország termelőerőit s cképp n megakadályozva a nemzeti élet erőinek kialakulását, belső gazdasági anarchiát, szociális nyugtalanságot, általános tömege légüketlenséget idézzen elő azzal&szamit ássál, hogy e tömegclégületlenség azután olyan politikai rendszerváltozást tud kikényszeríteni 'az országban, amely azt teljesen kiszolgáltatja a ki sánta .nt gazdasági, politikai és hatalmi céljainak. Nagy történelmi érdem illeti meg a csonka ország kormányait, hogy e törekvés ellen kezdettől fogva felvették a küzdelmet s azt mind a külső, nemzetközi fronton, mind a belső: gazdasági és szociális fronton erélyesen és sikerrel viszik előre, Nem sikerült ellenfeleinknek az a törekvése, hogy elzárják a magyar gazdasági életet a külföldtől. A kormány céltudatos külkereskedelmi politikája - ha / messzebb is, mint a természetes, szomszédos piacok - titj, kiadás és bizJA tos felvevőhelyeket biztosított a magyar agrárkivitel szaunára,
