Magyar Országos Tudósító, 1934. április/1

1934-04-04 [198]

/Kozma Andor emlékezető a Kisfaludy Társaságban. Folytatás, 1./ - Polgári pályájának indulása már a bőséges és boldog ferencjózsefi érába esett: nyolcvanötben vállalt hivatalt. %olc év múlva már tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, amelynek keretein belül tehát negyven esztendőt töltött* Életrajzi adatai a rázkódtat ás nélkül való, mindig egyenletes,min­dig haladó emelkedés képét mutatj ál(, ugyanilyen képet mutat irói működésé­nek képe is: a tudatosan kitűzött művészi cél mind magasabbra tűzése és zi­lált forrongások nélkül való győzelmes meghóditása. - Az imént rajzolt lelki alkatból következik,hogy ez a művész, aki fajtájának vele született örökségeit egy uj világba is áthozta magával, sohasem mondhatott mást'ha megszólalt, mint alapjában véve a szó magas ér­telmében vett politikát. A közéletre született fajta vérségi hagyománya ez, amelynek élete, elve, gondolata, lélekzstadó levegője a nemzet.A hétközna­pok apró jelenségeiben is mindig ezt keresték Andronicus apróságai, Koboz rimei és a Túrán mesteri strófáiban is az ősi magyar sors fátylán igyekezett áthatolni a történelmi pillantáshoz szokott szem. S tekintetben igen közeli művészi rokonság fűzte Mikszáth Kálmánhoz, aki alap_j ábanveve szinten mindig ezt a magasabb értelemben vett politikát irta. Hiszen ha igy szemléljük a dolgot, voltaképen Berzsenyi is, Kölcsey is lsgtöbbnyire politizáltak.A különbség a poézisben való politizálás ilyen formája és a et6.fi szabadság­dalolása közöt t ott rejlik, hogy ezek az emiitettek a gyakorlati politika ha­gyományát hordták vérükben, Petőfi lángelméjében es láng szivében pedig olyan emberi ideálok lobbantak meg, amelyek nem egy osztály örökletes mes­terségéhez tartoznak, csupán,hanem milliók és milliók vágyait fejezik ki.Koz­ma Andor költészete a nemzetet addig fenntartó osztály hivat as ának fo ly tatá­sa egy uji világban. Petőfi és Arany költészete az eladdig szerepbe z nem ju­tott népmilliók megszólalása a költészetben is. Ebből azonban nem szabad olyat magyarázni,hogy a Kozma Andor irásai idejükrnulta, elkésett irodaimat jelentenének, egy már semmit sem jelentő mult visszacsongései.Koránt sem,Ez csak akkor lehetett volna igy, ha Kozma Andor a maga ha gyom anyai mellett nem lett volna mor jrn, emb'ér. is. - iWodem ember volt a szó egészen sajátos értőimében: ami örök, az mindig modern. Az a fajta, amelyből született, a negyvennyolcas törvé­nyekkel önként és szabadakaratból vette be a maga nemzeti sáncai közé a né­pet. Az uj réteg uj kultúrát is alkotott, a közéletbe újonnan bekerült váro­si és népi elemek uj eszmékkel töltöttek meg a közművelődés világát «A régi középosztály vagy vállalta az uj világot, vagy eltűnt a közéletből,Nemesak pusztuló gentry van: továbbélő, tovább dolgozó, életképes gentry is van,, amely már megtalálta uj feladatait és'önmagában megtalálta az el nem pusz­tulható eret 3 feladatok elvégzéséhez. Kozma Andor ehhez az utóbbi fajtához tartozott. A törvény előtt teljesen egyenlő minden magyar állampolgár uj világában nem kérte számon régi jogait, mint a köznemességnek a szép múlton sopánkodó tehetetlen része, la nem megtalálta tennivalóját az elődeinek telje­sen idegen közgazdasági területen, másrészt megtalálta kifejezésre váró kulturális gondolatait a ma világában is. - Kozma Andornak egyetlen szóban összefoglalható irodalmi prog­rammja volt: a nemzet. Ezt szolgálta hittel, tisztám, az igaz ember állandó­ság, vei és a formakészség rendkivüli áldásaival. Kozma Andor ny.elvmüvészete a maga egyéni voltában egészen egyedülálló. Arany János nyelvének szelle­mében csiszolta ki a maga kifejező készségét és ere j ével,hajlékonyságával sokszor bámulatba ejtett, Hires Faust-forditása nem forditásnak,hanem ma­gyarul költött műnek hat, amelynek nem egy sora brilliánsabh, mint az ere-' deti, A magyar verselés: nyelve más költők tolla alatt más irányban ért el valósággal boszorkányos tökéletességig. Ez a nyelv a Nyugat frakkját horá­ja. A Kozma Andor nyelve is diszruhát hordott, de a régi vitezkötés daliás ábráinak nyoma mindvégig megérzett rajta. A modern magyar lira'pezsgőj e mel­: lett az c verselesének olyan volt a zamata, mint a tokaji boré. Hetvenkét évet élt és századok számára elegendő történelmi fordulatot ért meg.A leg­? utolsó, még ránk vár, de feltetlenül elkövetkező fordulatnak márcsak remé­V nye kisérte a sirba. De ez a remény olyan erős volt,hogy a távozó magyar nem tekitnehe t et t viasza, kétségbeeséssel arra a fajtára, amelyet mindennél jobban szeretett, /folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom