Magyar Országos Tudósító, 1934. április/1
1934-04-04 [198]
/Kozma Andor emlékezető a Kisfaludy Társaságban. Folytatás, 1./ - Polgári pályájának indulása már a bőséges és boldog ferencjózsefi érába esett: nyolcvanötben vállalt hivatalt. %olc év múlva már tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, amelynek keretein belül tehát negyven esztendőt töltött* Életrajzi adatai a rázkódtat ás nélkül való, mindig egyenletes,mindig haladó emelkedés képét mutatj ál(, ugyanilyen képet mutat irói működésének képe is: a tudatosan kitűzött művészi cél mind magasabbra tűzése és zilált forrongások nélkül való győzelmes meghóditása. - Az imént rajzolt lelki alkatból következik,hogy ez a művész, aki fajtájának vele született örökségeit egy uj világba is áthozta magával, sohasem mondhatott mást'ha megszólalt, mint alapjában véve a szó magas értelmében vett politikát. A közéletre született fajta vérségi hagyománya ez, amelynek élete, elve, gondolata, lélekzstadó levegője a nemzet.A hétköznapok apró jelenségeiben is mindig ezt keresték Andronicus apróságai, Koboz rimei és a Túrán mesteri strófáiban is az ősi magyar sors fátylán igyekezett áthatolni a történelmi pillantáshoz szokott szem. S tekintetben igen közeli művészi rokonság fűzte Mikszáth Kálmánhoz, aki alap_j ábanveve szinten mindig ezt a magasabb értelemben vett politikát irta. Hiszen ha igy szemléljük a dolgot, voltaképen Berzsenyi is, Kölcsey is lsgtöbbnyire politizáltak.A különbség a poézisben való politizálás ilyen formája és a et6.fi szabadságdalolása közöt t ott rejlik, hogy ezek az emiitettek a gyakorlati politika hagyományát hordták vérükben, Petőfi lángelméjében es láng szivében pedig olyan emberi ideálok lobbantak meg, amelyek nem egy osztály örökletes mesterségéhez tartoznak, csupán,hanem milliók és milliók vágyait fejezik ki.Kozma Andor költészete a nemzetet addig fenntartó osztály hivat as ának fo ly tatása egy uji világban. Petőfi és Arany költészete az eladdig szerepbe z nem jutott népmilliók megszólalása a költészetben is. Ebből azonban nem szabad olyat magyarázni,hogy a Kozma Andor irásai idejükrnulta, elkésett irodaimat jelentenének, egy már semmit sem jelentő mult visszacsongései.Koránt sem,Ez csak akkor lehetett volna igy, ha Kozma Andor a maga ha gyom anyai mellett nem lett volna mor jrn, emb'ér. is. - iWodem ember volt a szó egészen sajátos értőimében: ami örök, az mindig modern. Az a fajta, amelyből született, a negyvennyolcas törvényekkel önként és szabadakaratból vette be a maga nemzeti sáncai közé a népet. Az uj réteg uj kultúrát is alkotott, a közéletbe újonnan bekerült városi és népi elemek uj eszmékkel töltöttek meg a közművelődés világát «A régi középosztály vagy vállalta az uj világot, vagy eltűnt a közéletből,Nemesak pusztuló gentry van: továbbélő, tovább dolgozó, életképes gentry is van,, amely már megtalálta uj feladatait és'önmagában megtalálta az el nem pusztulható eret 3 feladatok elvégzéséhez. Kozma Andor ehhez az utóbbi fajtához tartozott. A törvény előtt teljesen egyenlő minden magyar állampolgár uj világában nem kérte számon régi jogait, mint a köznemességnek a szép múlton sopánkodó tehetetlen része, la nem megtalálta tennivalóját az elődeinek teljesen idegen közgazdasági területen, másrészt megtalálta kifejezésre váró kulturális gondolatait a ma világában is. - Kozma Andornak egyetlen szóban összefoglalható irodalmi programmja volt: a nemzet. Ezt szolgálta hittel, tisztám, az igaz ember állandóság, vei és a formakészség rendkivüli áldásaival. Kozma Andor ny.elvmüvészete a maga egyéni voltában egészen egyedülálló. Arany János nyelvének szellemében csiszolta ki a maga kifejező készségét és ere j ével,hajlékonyságával sokszor bámulatba ejtett, Hires Faust-forditása nem forditásnak,hanem magyarul költött műnek hat, amelynek nem egy sora brilliánsabh, mint az ere-' deti, A magyar verselés: nyelve más költők tolla alatt más irányban ért el valósággal boszorkányos tökéletességig. Ez a nyelv a Nyugat frakkját horája. A Kozma Andor nyelve is diszruhát hordott, de a régi vitezkötés daliás ábráinak nyoma mindvégig megérzett rajta. A modern magyar lira'pezsgőj e mel: lett az c verselesének olyan volt a zamata, mint a tokaji boré. Hetvenkét évet élt és századok számára elegendő történelmi fordulatot ért meg.A leg? utolsó, még ránk vár, de feltetlenül elkövetkező fordulatnak márcsak reméV nye kisérte a sirba. De ez a remény olyan erős volt,hogy a távozó magyar nem tekitnehe t et t viasza, kétségbeeséssel arra a fajtára, amelyet mindennél jobban szeretett, /folyt, köv./