Magyar Országos Tudósító, 1934. március/3
1934-03-24 [097]
MEZŐGAZDASÁG /AZ OMGE igazgatóválasztmányának ülése. Folytatás J. / - A leghelyesebb volna a búzának fix árban való megállapítása ab határállomás. Az elnök ezután a buza árával kapósolatosan a termelési költségekkel foglalkozott. Hogy a kaürulácló helyes legyen, az ország átlagos termését kell alapul vonni tlz évre visszamenőleg s nem lehet kiragadni sem az uradalmak, sem a kisemberek termelési költségét. Az évi átlag holdanként 7.70 mázsa. Helytelen az a kalkuláció, arait a kisemberekkel kapcsolatosan ugy végeznek, hogy a kisenbor egyéni munkáját nem veszik számításba. Könnyű igy alacsony termelési árat kihozni, holott az ura_daInaknál ez a munka konoly készpénzkiadásokat jelent* Nem akarok védője lenni a nagybirtoknak, eea" tisztázni akarok egy közgazdasági elméletet * Hiszen az ország buzaternelő területének 70 %»& a kisenberek kezében van. A piacra kerülő gabonának 71 #-a szintén a kisemberektől kerül ki. Itt nem lehet tehát nagyblrtol&g^fefcszélni, hanem csak országos, egyetemes érdekről és nem is hagyjuk magunkat elválasztani és nem hagyunk kis- és nagygazda közé éket verni* /Éljenzés./ - Összefügg a külföldi értékesítéssel a belföldi értékesítés is, anire nézve az CMGE egy szükobbkörü bizottsága tervezetet dolgozott ki és a tervezetet a földművelésügyi miniszter előtt is tárgyaltuk, habár még nem jutott a megoldás végleges stádlunba, kívánatos azonban, hogy nielőbb létrejöjjön' a megoldás, noha tudjuk, hogy a részlete 1 .: kidolgozása is neglehetős időt igényel. Az ármegállapítás publikálása nem f.nriincns szükség, különben is magának az árnak a megállapítása sokban függ a várható termés nagyságától. Non akarunk azonban'megint abba a helyzetbe korülni, hogy újból a bolettával ajándékozzanak neg bennünket az idén is, de tudomáson szerint oz a kornárrynek som áll szándékában. /Helyeslés./ Egy dologban teljes az egyetértés.a gazdátársadalon tagjai között « fejezte be szavalt általános helyeslés és taps közben Sonssich László elnök, hogy a termelési költ ségeket neg kell fizetni. H o y o s Miksa gróf megnyugvással és örömnél vette tudomása] az elnök bejelentéseit és szavaiban elsősorban a buza :'rának biztosítását sürgette, ani a nezőgazdaság boldogulásainak előfeltétele. A tejrendeletről szólva kijelentette Hoyos Miksa, hogy a rendelettel neg lehetnek a gazdák el' gedvc, csak az a baj, hogy az egyes rendelkezések nincsenek végrehajtva és olyan visszaélések mutatkoznak, amelyekkel non lehet megbirkózni. A kötött forgalom rr.c__j.lett kell kitartanl,.^^ ha a ninisztériumok - a földművelésügyi és a belügyminisztériun - nen tud a rendelkezéseknek eleget tenni, akkor átmenetileg jobb rátérni a szabadforgalomra, viszont a gazdák majd akkor vissa: fogják sirni a mai állapotokat. F u r g 1 y Emil negállapitása szerint a magyar gazdasági h' 3 zet túljutott a holtponton. Mindenkinek ez az érzése, ani nár ogynagában v' ve is nagy energiaforrás. Pozitív eredmények még alig mutatkoznak, azonban nen akarja az optimizmust elrontani. Egy nap alatt 600.000 pengőért vásárol'. tenyészállatot, azonban maguk a gazdák vásároltak és ennek az össaégnek csa 6-7 id.gon pénz. Felvetette azt a kérdést, hogy nl történik akkor, ha rónai tárgyalások nájus 15-ig nen vezetnek orecnényre. Pedig eredményre sz' a gazdatársadalon berendezkedése és lelkülete is. Az értékesítés kérdését tehát rendszerbe kell foglalni, amit a külpolitikai események megkönnyíthetnék. A magyar buza és rozzs elsőrangú problémája a magyar gazdasági életnek, de egyéb temények tekintetében is neg kell lennie a harnóniának. Felsorolt ezután Purgly Enll, hogy Ausztriában 39 schilling, Faranciaországban 110 tn a buza ára és Olaszországban is 29 pengőnek negfelclő Ura értékben adják cl a gazdák a búzát. Magyarországon is biztosítani kell tehát a föld hozadékán:, árát. Azonban helytelenül teszi a gazdatársadalon, ha ölhetett kézzel várja . külföldi tárgyalásoktól sorsának jobbrafordulását. /Folyt ,köv./
