Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2
1934-03-13 [096]
T Ö R V É N Y S Z É K fi—ZTJ APAG7ILKOSSÁGGAL VÁDOLT FIU./Elejét lásd a MOT délelőtti kiadásaiban./ A bíróság huszonegy tanút hallgatott ki a gyilkossági ügyben. Különösen értékos volt Tóth Pál László dr.törvény széki orvosszakértő szakértői véleménye, aki kifejtette, hogy a boncolás alkalmával teljes bizonyságot nyert, hogy az öreg Kaltenecker Józsefet nem a ló szorította a jászolhoz, hanem emberi kéz által,fojtogatás, illetve fulladás következtében halt meg#A holttesten számos olyan sérülést találtak, amelyek azt bizonyitják,hogy fojtogatás után leteperték az öreg gazdát,a gyilkos rátérdepelt a mellére, melle sontját és bordáit betörte, a fülét httzás következtében beszakította. Dr.Somody ügyészségi alelnök gyilkosság bűntettében kérte kimondani Kaltenecker Márton bűnösségét, mlg Kussbach Ferenc dr.védő a vádlott felmentését kérte. A bíróság hosszas tanácskozás után a késő délutáni órákben hozta meg Ítéletét, mely ezer int Kaltenecker Mártont felmentette a gyilkosság vádja alól és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. Székely tanácselnök az Ítélet indokolásában kifejtette,hogy minden kétséget kizáróan Kaltenecker József halálát fojtogatás és a mellére történt rátapósé8 következtében fulladás okozta, azonban nem nyert bizonyítást az a fontos tény, hogy a gyilkosságot Kaltenecker Márton, a meggyilkolt fia követte volna el és Így a bíróságnál: fel kellett mentenie a vádlott fiút. Az ügyész fellebbezést jelentett be a felmentő Ítélet ellen. /MOT/ M E Z ő G L Z D A S A G /Az Országos ' .ezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmányának ülése . Folyt .1,/ Végül foglalkozik a mezőgazdasági kamarai törvény revíziójának kérdésével, hangsúlyozva annak szükségességót, hogy a kamarai törvény alapelvein rés ne üttessék. Ezután K o ó s Mihály igazgatói jelentésének előterjesztésére került a sor. A jelentés utal azokra a nagy erőfeszítésekre,amelyekkel kormányzatunk külkereskedelmi kapcsolataink kimélyitésére törekszik,Már eddig is számbejövő sikerek jelzik ezen törekvések eredményességét,aminek bizonysága külkereskedelmi mérlegünk aktivitásának örvendetes emelkedése. Devizagazdálkodásunk mezőgazdaságunk szempontjából hasznos reformokon ment keresztül, A deviza felárak engedélyezése terén a mezőgazdaság érdekei- ,| egyre jobban vetetnek figyelembe, H tervgazdálkodási törekvésekkel kapcsolatban a kamara igazgatójának jelentése hangsúlyozza,hogy a kamara csak olyan megoldáshoz tudna hozzáj árulni, amely a termelés egyik rétegét sem hozza előnyösébe helyzetbe a többinél.Az irányított gazdálkodás keretében is a mezőgazdaság egyetemes érdekeit kell szolgálni és arra kell törekedni, hogy az idevonatkozó elgondolások keresztülvitelénél a mezőgazdasági munkaalkalmak ne csökkentessenek, K h u e n - H é d e r v ár y Károly gróf f e lhivandónak ^tartja a kormány figyelmét, hogy a Külkereskedelmi Tanács által devizagazdálkodásunk reformjára vonatkozólag kidolgozott javaslatok minél előbb tárgyalás alá vétessenek. A tervgazdálkodást csak abban az esetben tudja magáévá tenni,?r- abban a kezdeményezés joga intézményesen biztosíttatik a gazdatársadalom részére, L i t s E'erenc állást foglal a tervgazdálkodás olyan rendszere ellen, amely ebben a tekintetben törvénnyel kivánja a gazdák kezét megkötni. M e d v 9 c z k y Károly a magyar sajttermelés felkarolását sürgeti,A gyupjuértékesités megfelelő irányításának gondolatát örömmel üdvözli. Vásár; József a devizagazdálkodás torén még mindig nem látja ! a mezőgazdasági érdekeknek olyan kidomboritását, amellyel a gazdák részélA re biztosi tani lehetne a mezőgazdasági exportnak teljes ellenértékét, Jn Sokorópátkai S z a b ó István a termelésnek az értékesítési lehetőségekte yj/ való alkalmazkodásában látja a tervgazdálkodás tulajdonképeni célját. 7.7] B e r t a Mihály: az i rányitott termelés'helyett jobb lenne, ha az "irányig /.// tott teherviselésről" beszélnének, /Folyt, köv./ '* • ----- .
