Magyar Országos Tudósító, 1934. március/1

1934-03-07 [095]

--- ZU MABI FÖCRVCS ÉS MAGÁNTISZTVISELŐ ÜGYE /l. f oly ta tás . / Bedő József elmondotta, hogy sógora, Szentgyörgyi Iván, amikor az orvostol kijött, elpanaszolta néki, hogy dr. Crentsák megütötte ás együtt mentek el a VII. kerületi kapitányságra panaszt emelni. A főorvos védője ezután több tanú kihallgatását indítványozta s a iárásbiróság el is rendelte a tanuk kihallgatását. Er. Kovácsházy Árpád,MAEI-tisztviselő arról vallott, hogy •

s

zentgyörgyi Iván többször megjelent nála is, mindig sértő magatartást tanusitott, fenyege todzött, agresszíven viselkedett. A magántis ztvi-^ selő több mint harminc felj lentést tett az orvosok ellen. Egy ápolónő, aki a főorvos mellett dolgozik, arról vallott, hogy a főorvos csak kiuta sitotta a tisztviselőt, de nem ütötte meg. Szerinte Tentsák Lajos dr»-t a betegek nagyon szeretik. Dr. Tarnál Gyula orvos arról vallott, hogy Szentgyörgyi Iván az orvosoktól speciális gyógyszert kért és két orvossal is felirattá ugyanazt a gyógyszert, hogy a zután eladhassa. Nagy Miklés magántisztviselő vallomáséban elmondotta, hogy a rendelőben egyesek gyógyszert adnak-vesznek. Panaszt tett az igazgatóságon, ahol felszólító tm k, kérjen kalmopirint és próbálja eladni. Szentgyörgyi egyik társa megvette a gyógyszert s ekkor Szentgyörgyit és két társát az irodába vezették, ahol megmotozták őket; A motozás során Szentgyörgyinél is tálul tak gyógyszereket. VéKsei Oyuláné hallotta, amikor a főorvos rákiáltott . a tisztviselőre: ttíars ki. Be akart nézni az ablakon, hogy lássa, mi történik odabenn, de nem tudott, mert a tejüv egen nem íátett át. Több tanú vallotta, hogy Szentgyörgyi Ivánt nem verhette meg az orvos, mert a magántisztviselő a jelenet után mosolyogva távozott. Azt is vallották a tanuk, hogy Orentsák Lajos dr.-t a betejgek nagyon szereti]/ Végül Szentgyörgyi Iván jogi képviselője a bizonyitás kiegészítésére ter-* jesztett elő indítványt, kerté, szerezze be a járásbíróság a főorvos ellen emelt panaszokról felvett jegyzőkönyveket és rendelje el Salán István dr. MABI-igazgató kihallgatását, A járásbíróság az indítványnak helyt adott és a tárgyalást elnapolta* /MCT/ p. —-ZE HOCK JÁNOS eGYE. /£. folytatás./ Az iratok ismertetése után- Xéler Béla dr. koronaügyészhelyettes mondott vádbeszódet: • - A kommunista rémuralom után - úgymond - amely a sir szé1 érc vitte az országot^ a magukat emigránsoknak nevező volt magyar politikusok kíméletlen s a j t chad j áratot inditottak az ország ellen. Nem szab ad feledni, hogy a megcsonkított Magyarország akkor itthon és a k/ülföl•dön élet-halál harcát folytatta fennmaradásáért. Hock János is azok közé tartozott, akik a proletárdiktatúra után nem tértek vissza Ma.gyar.OTS, zágba, hanem mindenben támogat'ták az emigránsok romboló, gyűlölködő hadjáratát-. Ö mint az emigránsok egyik elismert s zellemi kiválósága, aláirta azt a m

em

orandumot > ame

ly nem kisebb célt szolgált, minthogy beavatkozásra késztesse Magyaroszág ü len az Henséges külföldet. Irt ezenkívül nagy cikket, amelyek miatt a tábla szintén megállapította bűnösségét. A koronaügyosz beszéde további során azt igyekezett bizonyítani, hogy a védelem által bejelentett semmiségi panaszok . laptalanok, a tábla it.lote helyesen mutat rá, hogy a külföldi lapokban elkövetett nemzet rág.- Imazások nem a sajtótörvény szerina biralandok el, hanem közönséges büncslekményé minősülnek. Helyesen állapítja meg a tábla, hogy az inkriminált cikkekben foglalt valótlan tényállítások alkalmasak arra, hogy Magyarország jóhirnevét csorbitsak. A cél az volt, hogy a külföld beavatkozásával az emigránsok megdöntsék az itteni kormányzati rendszert., megbuktassak az államfőt s ők kerüljenek a helyükre. ' Ezután igy folytatta vádboszedét Kéler dr. - Hock János forradalmi szereplése szerves összefüggésben áll az emigr^niöbankife jtet t ténykedésével. Hivatkozom ebben a tekintetben a kir. kúriának Károlyi Mihály gróf ügyében hozott Íteletére. Károlyi Mihályt ugyanis a kúria hazaárulónak nyilvánította és vagyonát a nemzet javára elkobozta. Ugyenennek a forradalomnak volt egyik vezére Hock János, a forradalmi Nemzeti Tanács elnöke, aki proklamációt intézett a katonasághoz, hogy tegye le a fegyvert, aki részt vett abban a ténykedésben /Folyt. köv./KY.