Magyar Országos Tudósító, 1934. február/3

1934-02-21 [094]

ELŐADÁS AZ UJ NAGYADó ANTENNATORNYÁNAK SZERKEZETÉRŐL. A Magyar Elektrotechnikai Egye sülét rendezésében "Magyarország rádióberendozősoi"-előadássorozat negyedik előadását na este hat órakor tartotta a Kir.József Műegyetem nagy olőadótormebon M a s s á n y 1 Károly oki.mérnök "A lakihegyi uj nagy adóállomás antennatornyának szerkezete" c lie.mcl,mozgófényképckkel. Előadó ismertette a háromszáz méter magas ^adótorony szerkezetét, a tervezés és méretszámitás alapját képező elveket és tárgyalta az alkalmazott anyagok minőségét• Mozgófényképben ós toetltctt képekben mutatta be a szerelési munkák végrehajtását,amelynél a M.kir.Állami Vas, Acél-és Gépgyárak teljesen uj, eredet.

4 módszert alkalmazott. A választott munkamódszer helyessége mellett szól az a'körülmény is, hogy a rendkívül veszélyes munka folyamán baleset nem történt. Az előadást, amely a magyar ipar egy jelentős teljesítményéről számolt be Igen érdekes módon, nagyszámú előkelő közönség kísérte élénk tetszéssel, /Mór/S. A "REVÍZIÓ A BRUXELLESI BÉKEKONGRESSZUS KÖZÉPPONTJÁBAN. Szombaton volt a bruxollesl békekongresszus záróüléso. Az utolsó szónokok voltak: Lord Cecil, Moore Ír szenátor; azután az elnökség bemutatta a határozati javaslatot, amelyet Rollln belga szenátor ismertetett. Tekintettel,hogy a határozati javaslat nem tartalrazta a revíziós é s)ki sebb ségl jogra vonatkozó pontokat, Póka-Plvny Béla hosszú előadásban fejtegette,hogy békét és főleg lelkek békéjét a legyőzött államok ellen elkövetett igazságtalanságok jóvátétele nélkül non lehet elképzelni. Hosszú vita indult meg ezután, amclynex-; folyamán Jesequel francia, Ötlet belga, Fostor angol és Penakoff bulgár delegátusok revíziót támogató javaslatot tettek. A revízió ellen beszéltek Stronski lengyel, Fella román delegátus. Az előadó Rollln szenátor a köve-, teles Igazságos és jogos voltát elismerte, de a kérdést korainak mondta. A kongresszus a legnagyobb megértéssel fogadta a magyar delegátus Ismételt felszólalását. Oruzon danzigl titkos tanácsos pedig a kongresszus háláját fejezte ki a kérdés felvetéséért és megvédéséért. /MCT/B. • ELŐADÁS /. V.IVISECTIORóL A TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULATBAN.A Természettudományi Társulat élet- és kórtanl szakosztálya Fark a s Géza egyetemi tamár elnökletével, nagyszámú érdeklődő jelenlétében, szerdán este az Egyetemi Élettani Intézet tantermében ülést tartott. Az ülésen dr.D e s e ö Dezső, az Állatorvosi Főiskola tanára tartott rendkívül érdekes előadást a vivlsectlóról. Ismertette,hogy Németországban az 1934,évi február 1-én érvényre jutott birodalmi állatvédelmi törvény az élőállatokon való kísérletezés körülményolt ls szigorúan körülirja,Ennek a törvénynek lényege az,hogy a klserieteknek elvégzését az élőállatokon csak megfelelően vezetett intézetek* ben engedélyezi":, és kötelezővé teszi általánosságban az állatok elbódltását, oly mértékben, amint ezt nálunk már az 1388,évben kelt és 1925-ben megújított rendelet ls előírja. Az előadó rámutatott arra, hogy az élőállatokon végzett kísérleteket általánosságban, igán helybelenül vívisectlónak,élveboncolásnak nevezik, s ez a megjelölés Igen szeroncsétlen,mcrt alkalmas arra, hogy a nagyközönség körében borzalmas képzőtöket keltsen.A vivlsectló nem tesz különbséget a bódított és bódít :í.s nélkül végzett, tehát az ujabb és régibb kísérleti eljárások között, ezért az előadó a bódított állaton végzett véres kísérleti beavatkozás megjelölésére a "narkodotomla", vagyis az "alvónkutatás" kifejezés használatát ajánlQtta. A nagy figyelemmel hallgatott előadást vita követte,melynek során V ,' n o s y Zoltán egyetemi t.• ná,r az alvón-kutatás kifejezés helyett a ) "kutató-miit ét" megjelölést" ajánlotta. . h A'.V'íta után az ülés keret éber. S 1 m o n Sándor és V o t 1 n JóJ- zsef tartott?: .:é * szakelőadásokat. /láOT/Vr.