Magyar Országos Tudósító, 1934. február/3

1934-02-21 [094]

Zü TESTI3LRTESERT FELJELENTETTE k FÉRJÉT ..../l. folytatás./ Elmondotta sr.ut n, hogy három nappal később reggel bement a f elesége szobájába, fehérneműt kért az asszonytól, aki azonban nem akart néki inget? adni, Ezen nagyon felháborodott, lehet, hogy mondta: "össze­töröm a csontodat", de nem ütötte meg a feleségét. Szerinte az asszony homlokán lévő bérülés ugy keletkezhetett,hogy amikor aludt, megfordult a rekamién és homloka a rekamié fájához ütődött* A kereskedő feleségének ügyvédje tanukat jelentett be arravonatkozóan, hegy " ta-;k '. ászló megütötte a feleségét.. A járásbi­ró a bizonyítást elrendelte és a t'-yalást elnapolta. /MOT/ F. £2 lá a " ' 11 KETH6NAPI 10 C?!Á2 /Ttrtytatás a Z, Jeladáshoz./ L 0 /.e..c se íc gyermekö lés bűntettének' vádjával terhelten állt a törvényszék Krayzell-tanácsa előtt egy másik cselédlány: Szövedits Anna.Az volt a vád ellene, hogy a mult év december 11-én éjszaka leány­gyermeknek adott életet és az újszülöttet megfojtotta, majd a második emelet ablakán keresztül a világitóudvarba dobta. - Szégyenlem magamat, de nem tehetek róla,* kezdte védeke­zését a leány. - Éjszaka történt, nagyon rosszul voltam, kimentem az illemhelyre, elaléltam..,. Olyan rosszul voltam, hogy négykézláb mentem a cselédszobába. Azt sem tudom, mit csináltam. Nem emlékszem semmire. Székely Endre dr. királyi ügyész vádbeszédében enyhe bünte­tést indítványozott, kérte az enyhitb körülmények mérlegelését. - En nem vagyok olyan rossz,. - mondta a végszó jogán a leány, A törvényszék végül is Szövedits Annát az enyhítő szakasszal vétséggé minősített gyermekölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és két­hónapi fogházra itélte, amelyből egy hónapot és 24 napot kitöltöttnek yett.- Az Ítéletet az ügyész is tudomásul vette és igy jogerőssé vált. /HOT/ P. J-EÍJIN" LAJ0 3IÉ MONSTRE CSALÁSI ÜGYE A BÜNTET ÖT ÖRVÉNY SZÉK ELŐTT. A büntetőtörvényszék Váirady-Brenner-tanácsa ma kezdte meg a tárgyalását annak a nagyszabású csalási ügynek,., amelynek vádlottja Peman Laj osné született Rosenbaum Gizella, aki ellen a károsultak nagy tömege tett fö>ljelentést, A királyi ügyészség három vádiratot is adott ki ellene, az elsőben 16 rendbeli csalással és sikkasztás bűntettével vádolta meg és eszerint Démanné, hogy nyomasztó adósságaitól szabaduljon, ismerő­seinek azt állitotta, hogy nagy jövedelmet hozó vállalkozásba kezdett, amelyhez hajlandó őket bizonyos részesedéssel társul fogadni. Többeket viszont azzal tévesztett meg, hogy a neki adott kölcsönökért dollárok­kal fog fizetni. Ilyenformán közel harmincezer pengőt • vett igy fel és használt fel saját céljaira, anélkül, hogy ka el e zettségeinek eleget tett volna. Hatrendbeli okirathamisitás bűntettével is megvádolta rémen­né t az ügyészség azon az alapon, hogy az általa fölvett pénzeket váltók­kal fedezte le s ezekre a váltókra - mint később kiderült - ráhamisitet­ta férje aláírását. A tárgyalás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg és a^ tárgyalóterem valósággal zsúfolásig megtelt a beidézett károsultakkal és tanukkal, amikor az elnök megnyitotta a tárgyalást. A vádiratok ismerte­tése után elsőnek Pémannét hallgatta ki az elnök. A vádlott nő tagadta bűnösségét és aszal védekezett, hogy neki nem volt szándékában senkit megkárosítani, jóhiszeműen járt el és rajta kívülálló okok miatt nem tudta kártalanítani azokat, akikkel üzleti összeköttetésben állott. A^ törvényszék ezután a károsultak kihallgatását kezdte meg. /Folytköv ./'Iv.a

Next

/
Oldalképek
Tartalom