Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2

1934-02-16 [093]

MEG-JELENT AZ ELSŐ MAGYAR IRREDENTA SZ AVALÓ-KÓEU3 KCNYV./ar ,r Akarat cin­nel jelent meg az Egyetemi Nyomda kiadásában S z a k á 1 y , zső alsósági igazgatótanitó ős levente főoktató lrrcdont.; szavalókórus-kön;ve,maly na­pába foglalja a szerzőnek az elmúlt évben sok sikert ártott irredenta sza­valókórusalt * • Szakái; Dezső saját szava 1 ókórusáva 1 szere­pelt a fővárosban több helyen, többek között a Gárdonyi szobor leleplezésé­nél éc a Városi Színházban. A bemutató után az OTT társelnöke, szélrelyud­varhelyi Ágotha Árpád tábornok felhívta az ország összes|evonteegyesüléte­it és az összes testnevelési szerveket Szakály Dezső "Magyar Akarat" e imü s z av a 1 ókóruá n ak betanítására azzal, hogy minden adódó alkalomkor azt adják elő, mert az az ifjúság hazafias szellemben való nevelésére különösen al­kalmaa. H c n a. n. Bálint közokt; t ár. ügy i miniszter ugyancsak engedélyezte a Magyar /karát előadását az össze s iskolákban, hangsúlyozva annak irodal­mi és pedagógiái értékét, A könyv ára r.2.50, megrendelhető a szerzőnél: Szakály Dezső ig .zgató-t anitó, Alsóság, Vas megye.' /MOT/B . EGYHÁZI HÍREK •A PROTESTÁNSOK BELMISSZIóJ.i ..S NSKZEfJ MISSZIóJi /"Hagyomány és fejlődés a vallás birodalmában"/ címmel ma, pénteken este H o h e n 1 o h o Károly Egon herceg, a bányai evangélikus egyházkerület Luthor-Szcv >ts égének világi elnöke tartott elő­adást az Országos Bethlen Gábor-Szövetség egyházépitő és egyházvédelmi szakosztályába, n. B. P a p Is tv án budapesti református teológiai tanár megnyitószavai után kezdett előadásába • ha rceg. A fejlődés nemcsak tény, hanem törvény és ösztön is, a teremtés tart mind a mai napig és folyta­tódik a világ végéig, • r. halál sem megszűnés, hanem további fejlődés csi­rája, örvendetes, hogy a mai ember nemcsak szomjazza az erős k.-zot, de megköveteli tőle, hogy a vezetést sikerrel- érdemelje ki. Jobb jövő Ígére­te, hogy a vezető egyéniségtől nemcsak energiát, hanem tisztakezüséget, "steril' észjárást" 'kivan a közfelfogás,A továl biakban hangsúlyozza Hohen­lohe Károly, hogy a vallásos gondolat szinte választóvízként hat az embe­riségre, a szakadás hivők és hitetlenek között mind élesebb és szélesebb lesz. keresztyénség vérkeringését Krisztussal fel kellene frissiteni: az igazi, cselekvő krisztianismus vérével. Krisztus' egyházát megreformál­ni annyi, miÁt ujbél ,-s ujbei visszatérni Krisztushoz, «. Biblia es a lel­kiismereti sz b -óság hvgyomány-bdzi3ón állva, sem lehetünk elfogultak az ujitással, a haladással szemben. Jézus éppen a vallás külsőséges kiélése ellen küzdőto, a belső megtérést prófétálta, s ezt a belső újjászületést mindenkin .ár oruoagáan kell kezdeni. A protestáns egyházaknak megvan az az előnyük, hogy híveiknek sok mindent - megengednek, de a szabadság mindenegyes embert külön-külön kötelez is es felelősséggel tölt el. A protestáns* 1 egy­házaknak jóval többet kellene odaadni életformáló lényegükből a modern élet átfütésére, de ezenkívül a numerus ^lausus-gondolkozás ollón is határozot­tabb közvéleményt kellene kialakítani. B. P a p István professzor mondott köszönetet az előadá­sért, amelyhez elsőnek M u r a k ö z y Gyula Kálvin-téri református lel­kész szólt, -ji kétfajta keresztyénség ugyanazon eszmény megközelí­tésének kétféle módját jelenti, az egyik csak kifejezni akarja a csupán sejtett világot, a m'sik pedig átélni akarja. Krisztus igazában még nincs felfedezve", mert hiu, formák nyűgében vergődik a mai ember. A protestantiz­mus legnagyobb kötelessége, hogy a láthatatlan világ általa legyon látható­vá. A világot társadalmi rendszerekkel nem lehet megváltoztatni, Oroszor­szágban uj középosztály van kialakulóban, a hitvány ember hiába van maga­[f san vagy mélyen, a lelkeknek kell uj j ászületniök. A Führer, a Duce rospok­Í l tálasában•voltaképpen várunk egy világfeletti személyiséget, A tömegekben rs valami névtelen sóvárgás él Krisztus uj j áalakitó megjelenéséért .Egyház és ál­// lam egymásnak van teremtve,mint az étel és a só,az egyháznak át kall ihletnie v a nemzetet. A vitában még többen vettek részt,köztük Szabó Imre budapesti ref.esperes és Lauronfczy Vilmos dr.egyetemi m.tanár. /kuT/k

Next

/
Oldalképek
Tartalom