Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2

1934-02-14 [093]

ZCLDMEZő ÉS TEJGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS. Sokféle mezőgazdasági terménynek, foként a gabonaféléknek értékesítési nehézségei miatt pár éve uj mozgalmat indítottak hazánkban, mely zöldmozgalom néven ismeretes. Célja, hogy az évtizedekkel ezelőtt, a gabonakonjunktura idején szántófölddé feltört. de szemtermelésre kevésbé alkalmas legelőterületeket ismét az olcsó takarmányterme 1' s szolgálatába állítsa.. Amint tudjuk, Angliában közel egy évszázada volt hasonló mozgalom, amely teljes sikerrel járt, mert megvetette a világhírű angol állattenyésztés alapjait, minthogy ísZ olcsó termelés alapfeltétele a termelési eszközök olcsósága, igy a talaj erőpótlás és az igaerőszolgáltatás tekintetében elsősorban ls a haz,.l állattenyésztést szolgáló takarmánytermelés jöhot figyelembe. Hazánkban jelenleg 3 millió kat. hold rét- és legelctcrülete van, amelyek mindezideig rendszeres kezelésbe nem vétetlek, ezért nem jövodolmoztok, vagy csak Igen kis mértékben. Ha ehhez a szántóföldi takarmányt érme lés még mindig kevésbé méltányolt kérdését is hozzákapcsoljuk, akkor tisztán látjuk, hogy a zöldmezSmozgalom felbecsülhetetlen jelentőségű a hazai mezőgazdaság átszervezése, illetve a viszonyok megjavitása szempontjából. A március 22-én megnyíló országos mezőgazdasági kiállítás kerétében, a földmivoléoügyl minisztérium hathatós támogatásával zöldmező és tej gazdasági kiállítás lesz, amely a takarmányozás, állattenyésztés és tejgazdaság kérdéseit tárgyalja, rámutatva az olcsó termelés és jó értékesités fontos összefüggéseire. Ezen a kiállításon résztvesznek a '-.öldmező szövetségek, a szarvasmarhatenyésztő ós tejelésellenőrző egyesületek szövetségei és az országos tejszövetkezeti központ,az Alföldi Zöldmező Szövetség rendező seben. A zöldmező- és tejgazdasági kiállítás a legelő- és rétgazdálkodás, a mesterséges takarmányok okszerű termesztése,az olcsóbb állattenyész.ésj olcsóbb tejtermelés és a tej szövetkezet 1 munka keretéibe illeszti be anyagát. Bemutatja a rossz és jó legelő közti különbséget modellekben,modern berendezésű legelőt természetes gyepesítéssel,szemléltető módon hívja fel a figyelmet az okszerű zöldmezőgazdálkodás által elérhető üzemköltség-csök" kenésre,illetve jogg értékesítésre. Ez a kiállítás nem a szokásos keretek közt pavillonszerüen losz elhelyezve,hanem a magyar pusztai életet természetes valóságban fogja visszatükrözni. Nádfedeles szárnyék és hófehéren világító pásztorház takarja a kiállítás belső kereteit,előtte pedig szépen gyepesített zöldmező területen a magyar pásztorélet szlhes képe: gulya sok, c s ikó sok, az általuk kész ltett kontyos kunyhó,cserény,vasaló és gémeskút tárul majd a kiállítás látogatói elé,A kiállításnak nagyjelentőségű része lesz a zöldmczőmozg^lom hazai elterjesztése érdekében végzett lelkes munkásság számottevő eredményeinek bemutatása. /MOT/0. AZ IDEI VETŐMAGBORSÓ ARÁIT AK MEG ÁLLAT ITÁSA. Az Országos Mezőgazdasági Kamara által delegált gazdab 1 zottság tárgyalást folytatott azokkal a cégekkel, amelyek ezerződés mellett export célokra vetőmagborsót termeltetnek a gazdákkal,E tárgyalások eredményeként abban történt megállapodás,hogy az 1934,évben szerződés mellett termelt vet ömagborsóért a termeltet 6 cég tisztitó telepére szállítva métermózsánként legalább 18 pengő lesz fizetendő. Egyébként érvényben maradnak a mult évi termeltetési szerződések feltételei, /MOT/B. HÍREK A MAGYAR (ÍGYVÉDEK NEMZETI EGYESÜLETÉNEK előadr ssorozata keretében dr. B^l t t n e r Béla ügyvéd tartott előadást az ügyvédi összeférhetetlenségről.Az előadó részletesen kitért az európai és a régi magyar viszonyok: ra 1s és kiemelte, hogy az ügyvédi összeférhetetlenség helyes és sürgős Jv\ szabályozása elsősorban erkölcsi és'közérdekű és neme supán gazdasági kövej | télmény. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz dr.Menyhárt Gyula, dr.Markia \\ Sándor, dr.Szabó Gyula, dr.Porubszky György, dr.Vida Gyula, dr.Pénzes Mi' hály, dr.Parragh Sándor és dr.Farkas Endre" szólt hozzá". /Mük/B,