Magyar Országos Tudósító, 1934. február/1

1934-02-07 [092]

MAGYAR OR SZAGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, Hatodik kiadás, •Budapest, 1934. február 7. XVI. évfolyam, 30. szám.MEZŐGAZDASÁG /Az OMGE igazgatóválasztmányi ülése,. Bolytat ás 1,/ mert a termelés irányítása mint egyik fő tényezője az értékesítésnek követeli ezt és csak ezzel érhető el az az ár, nmellyel a termény rentábilisan termelhető. Ha azonban egy plusz mutatkozik a szabadtermelésből, akkor nem rtünk ^1 semmit, mert az, mint ballasz nyomja az árakat, A miniszter megemlítette a répát, a szeszt és a kötés alatt álló lenmagolaj szerződést, amire nézve' kijelentem, hogy irányított gazdálkodást lehet jól és rosszul is csinálni, A lenmagolaj szerződéssel kapcsolatosan kifogásolta Purgly Emil, hogy az ár megállapítása nagyon labilis és éppen ezzel a szerződéssel kapcsolásán másként képzelte társaival együtt az irányított gazdálkodást. Azt ls hlbázzatta, hogy 38^-os minőséget Írnak elő, amit nem lehet szabályozni- , mert a minőség kizárólag az ld őj,'írástól függ. Különben is a németek csak a nálunk befngyott pengőiket akarják vásárlás céljaira fordítani* Az trcmyitott gazdálkodás feladata volna a gyapjukérdés rendezése. K juhállomány 1926 óta egymillióval csökkent. Ugyanakkor négy és félmillió m^zsa gyapJubehozatalra van szükség, amiért 12 millió pengőnyl valutát fizet az ország; az irányított gazdálkodás feladata volna a juhállomány felemelése, hogy a textfclgyárak szükséglete idehaza legyen fedezhető, legelőkké alakulhatnának át. szántóföldek, amivel csökkenne a gabonatermő terület és megkönnyebbülne a gabona árának képződése ls. Nem jelentene égből hullott mannát természetesen áz irányított gazdálkodás' sem, de lépésről lépésre haladva javulna a gazdatársadalom helyzete, amely nem bírna el semmiféle kísérletet, mert nincsenek tartalékai. Felszólalása végén hangsúlyozta mégegyszer, hogy súlyos idők előtt áll a magyar mezőg. zdaság, /Kqzbeszólásk: Megint jön az argentinlal buza! A német-lengyel egyezmény ls minket érint! / A kormány- . jj nak sürgősen jönnie kell a kerettörvénnyel, mert a halogatói °riásl veszedelmet jelent, . Nem lehet ugy gondolkodni, mint a háború elején, hogy a fa- . levelek lehullásával vége lesz a háborúnak. Egy nagy háborúságban áll egymással a világ minden állama és nem lehet áltatni már senkit azzal, hogy jobb idők következnek. A kormánynak a maga gazdasági politikáját pártpolitikától mentesen kell érvényesítenie, /Ugy van! Ugya van!/ és akkor az egész gazdatársadalmat maga mögött találja, /Taps,/ I n k e y Pál báró és V á s á r y Jozsef, f elsőház 1 tag hozzászólása után megkezdek a napirend tárgyalását, amelynek során Somssich László gróf kegyeletes szavakkal emlékezett meg Hadik János gróf haláláról,, Szavait a választmány tagjai állva hallgatták végig. Nagy veszteség és csapás érte a gazdatársadalmat « mondta az elnök" Hadik-János gróf elhunytává;

; aki úgyszólván az egész életét a gazdák érdekében kifejtett tevékenységgel töltötte ós még akkor ls a gazdákra gondolt, amikor testi ereje fogyóban e,t Az OMGE kifejezte részvétét, koszorút helyezett ravatalára és gyászbeszéd hangzott el a ravatal mellett az CMGE részéről. Hadik János gróf élete példaként áll mindnyájunk előtt,.Mutat ja, hogy mi egy magyar ur és egy magyar gazda kötelessége. Egyúttal példa az ő munkássága és tevékenysége a magyar gazdaifjuság számára is és ennek a példának a nyomán mint egy f Jnysugárban találhatják meg a kivezető utat abból a sötétségből, amelyben ma élünk, Mut schenbacher Emil igazgató ezután bejelentette, hogy az OMGE szintén bekapcsolódott az diplomás Ifjak elhelyezésére irányuló akcióba és máris történtek jelentkezések a gazdák részéről, amelyek lehetővé teszik a diplomások elhelyezését, Fclhivta ezután a megjelentek figyelmét a júniusi nemzetközi gazdakongresszusra azzal, hogy minél nagyobb érdeklődéssel kisérjék azt. Ezután a mezőgazdas'gl helyzet megvitatása és az idei gabonatermés értékesítésének az ügye került szóba. A kérdéshez elsőnek Somssich László elnök szólt hozzíj,. Az idei gabonatermés értékesítésének ügyével kapcsolatosan mondta - az GMGE-nak és a kény szert ársuláson alapuló kamaráknak morális kötelessége volt,.hogy bizonyos javaslatokat készitsen elő és előtérjesztéseket^togyen olyan értékesítési lehetőségek javaslatba hozatalára, amelyek azt |,«t a célt szolgálják, amiben valknennyien egyetértünk, hogy. a termények árát * emeljék, mert a mai viszonyok között csak ezen a módon ".jhet a mezőgazdaság rentabilitását némileg javítani és a mezőgazdaság teljesítőképességét fokozni. i /Folytatása következik/