Magyar Országos Tudósító, 1934. február/1
1934-02-07 [092]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Második kiadás, Budapest, 1934. február 7, XVI. 'évfolyam, 30. szára. RENDŐRSÉG -—AUTÓK KÖZLEKEDÉSI RENDJE AZ OPERA FEBRUÁR 8.-IKT DÍSZELŐADÁSA ALKALMÁVAL. A Magyar Királyi Opörah'z február 8,-án, D o 1 f u s s kancellár tiszteletéro rendezett díszelőadása alkalmával F a r e n c z y Tibor'dr., főkapitány az autók resztre a közlekedést a következőképpen rendeli el; '. , . A Vilmos császár-ut felöl «rku ző jármüvek az Operaház főbojá* :rata es a Dalszinház-utcai bejárat elé hajthatnál; fel, •az Oktogon felől urkezo jármüvek a Nagymező-utcán bekanyarodva az 0. u tcán át a Hajós-utcai bejárathoz érkezhetnek* ' A taxival érkezők a viteldijat előre kifizetni, vagy a pénzt előre kikészitwai tartoznak a torlódás elkerülése végett, /MOT/H. HÍREK ' —-A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA II, OSZTÁLYANAK február 12,-én. hétfőn délután 5 órakor tartandó felolvasóülésén M a r e z a 1 i Henrik 'A Mária Terézia-rend körül" cimmel ad elő, /MOT/B,HERMINA-MEZ5I TEMPLOM ÜGYE ÉS UJ UTCAELNEVEZÉSEK A KÖZMUNKÁK TANÁCSA ELŐTT. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa dr. B a k o v s z k y Iván ny. miniszter elnökletével ülést tartott, amelyen több uj utcanevet határozott el. Ezekszerint a VII. Hajtsár-utból kiinduló és az Öv-utcáig terjedő névtelen utcát az 1849-ben a Neugebeudeban kivégzett és vértanúhalált halt 48-as kor- . * mánybiztosról:"báró Je szénák János-utcának"; az I, Bö sfcörmény 1-ut és Nérketvölgyi-ut között lévő tér sze.ru kiképzésű közterületet: "Németvölgyi-udvarnak"; ugyancsak a Németvölgy1-utból kiinduló és- a Zólyomi, valamint a Sashegy1-utak találkozásig terjedő 10 méter széles névte len-utc át:" Llptó-ut c ának" ; az I,, Pasaréten a Rupp-féle telkek parcellázásával alakult névtelen utcákat:"Varáésutcának","Monda-utcának". "Mese-utcának" és "Meseköznek"; a VII. Tisztviselői Kertváros III, csoportjában keletkező közterületeket pedig a következőképpen: : 'Eartlnuzzl kertnek", Fráter -György-térnek" . "Fráter György-köznek","Nyilasutcának" "Kopj?? ''-utcának" "Kelevéz-utcának" és "Buzogány-utcának"; a VI. 7árosllgetben a Zichy Mlhály-utból kiinduló, s az Iparcsarnok előtt elvonuló sétautat a világhírű magyar festőművészről való megemlékezésül:"Llezen-Mayer--sétánynak" nevezte el. Ezután foglalkozott a Tanács a budapesti heminamezől római v atholikus templom elhelyezéeével. A templom terveire Potrovácz Gyula épltésztanár készített értékes vázlatokat. A Közmunkák Tanácsa a templom elhelyezésére legalkalmasabbnak találta az Andrássy-ut folytatásában tervezett főútvonalnak a Hajtsár-utnál alakuló nagy térnek azt a részét, ahol az utvonalak tengelyei metszik egymást. Kimondotta egyúttal a Tanács azt is, hogy a templom domináló részletét, azaz a.tornyát e Hajtsár-ut és az Andrássy-ut -.aeghosszabbitott vonalainak metszőpontjaiba kell elhelyezni ugy, hogy a főbejárat az Andrássy-ut meghosszabbított vonalának tengelyébe nézzen. Utána tárgyalta a Tanács az óbudai keményltőgyár-telep ügyét. Az óbudai keményítőgyárnak a III, Lajos-utca 25, szám alatt lévő telepét a kereskedelemügyi miniszter intézkedése folytán . április végéig jelenleg', helyén meg kell szüntetni. A gyár most elvi telepengedélyt kért arra, hogy üzemét a VI. Balzsam-utca 15-16 sz'mu telekre helyezhesse át, ahol jelenleg / egy kenceolajgyár van. A T an á c s a belügyminiszter felhívására azt a véleményét I nyilvánította, hogy a keményítőgyár, mint bűzös üzem, a Balzsam-utcába nem L telepíthető át, hanem az csak az Építészeti Szabályzatban megjelölt, ugynerh vezet büzos övezetben létesíthető, ahol a gyár igazgatósága könnyen szerezhet ( < megfelelő telket. /MOT/Vr. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
