Magyar Országos Tudósító, 1934. február/1

1934-02-01 [092]

• • MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Nyolcadik kiadás, Budapest, 1934. február 1. JO XVI, évfolyam 26. szára. IIÍRÉDY BELA PENAüGYiAINISZTSK A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TARSÁSAGBAN. A Magyar Közgazda sí gi Társaság csütörtökön este a Kereskedelmi os Iparkamara zsúfolásig megtolt disztjrruében'ülúst tartott, araolynok különös súlyt adott, hogy az üléson Megjelent I m r é d y Béla pénzügyminiszter is, Vargha Imre államtitkár kisérotébon. Az üléson A b o r Antal elnökölt, aki megnyitó boszédébon meleg szavakkal üdvözölte a pénzügyminis ztort, akinek a magyar közgazdasági élet nevében . gratulált abból az alkalomból, hogy a kormányzó a legmagasabb kitüntetésbon részesitotto, A megjelent előkelő közönség lelkesen ünnepelte a pénzügyminisztert, majd C s i z i g Béla pénzügyminiszteri osztálytanácsos lépett az előadói emelvényre és tartott előadást "Házadómentesség és lakásgazdálkodás" cimmol; - A rendkívüli házadómentasségek határidejének lejárta aktuáálissá teszi annak a kérdésnek megvizsgálását, mennyiben indokolt a közeljövőben az épitkezési tevékenységnek ilyen kedvezményekkel való előmozdítása. Miután ez a lakástermeles boíb lyásolását jelenti, elkerülhetetlen, hogy az intézkedések bizonyos tervszerűséggel történjenek, A kérdés elsősorban Budapest szempontjából bir fontossággal, miután a különleges kedvezmények főként Budapestre vonatkoznak, s egyébként - is Budapest szolgáltatja a házadó nagyobbik felét. - Ha Budapest fejlődését tekintjük, a zt látjuk, hogy 1880, óta, amikor Budapestnek 370.000 lakosa és Budapesten a szobák száma 143,000 volt, az építkezések jóidéig meglehetősen páirhuzam osan haladtak a lakosság szaporodásival. Az a szaporodás a 80-as és 90-os években rohamos vo lt,majd a 900-as <_vokben valamivel alábbhagyott. Lpp igy az épitkezés is. Ennek ellenére az 1896-1899. körüli nagyobb épitkezési tev élcenységet erős visszaesés es a lak-ürese'-és számottevő megnövekedése követte. Ez ismétlődött az 1910, körüli ujabb épitkezési periódus után is, A háború alatt Budapest lakossága visszaesett, utána pedig a párhuzamosság egy időre ismét helyreállt, azzal az eltéréssel, hogy '•• szaporodás es az épitkezés is csekély volt, A mult évtized másodi.v felében azonban egészen uj helyzet állt elő: a nyújtott rondkiv dli kedvezmények nyomán most már háromszor annyi szoba épült, mint amennyivel a lakosság szaporodott, A gazdasági helyzet rosszabbodása és a nagyfokú épitkezés olymértékű laküresedést idézett elő, ami minden előzőt többszörösen meghalad. Budapesten az 1933. év III. n egyedében • 12.000 lakás állt üresen, közel 24.000 szobával, ami az összes lakások 5.2 %-a. Ezzel szemben például Berlinben a lokürossdés csak 2,2 %

f az utána következő nyolc német nagyvárosban dtlujg 1.3 %, Budapest lakóházainak 27 $-a a háború óta épült, mig például az 500.000 lakosnál nagyobb német városokban a sokszor példaképpen emiitett németországi épitkezési akciók ellenére is ez az arány csak 17 ?ó

c - ,.HZ épitkozesek nyomán a szobánkénti lak sűrűség erősen csökkent Budapesten /szobánként kb. 2, holyiségenkint l.l/, s ma körülbelül Londonnal, Kölnnel, Koponhágával áll egy színvonalon, kedvezőbb azonban mint sok jelentékeny nagyvárosban, aminők például Prága, Boroszló, Frankfurt, Roma stb. Ha továbbra is két főt számítunk egy szobára és feltételezzük, hogy Budapest lakossága évente 1 ?b-ka] szaporodni fog, ez évente 10.000 főt, tehát 5.000 szob; szükségletet j elönt. Ebben az esetben a jelenleg üros 24. Ö00 szoba több" mint négy évre fedezi a szükségletet. De ha elte leintünk is az dres lakásoktól, d szobák számának 5.000-rel való szaporítása a bontásokat is figyelembe véve, évente csak 5.300-5,400 szoba épitését kivánja. Ennyi azonban a háború előtti három évtizedben - 1902 és 1903. kivételével - minden évben felépült különleges kedvezmények nélkül is. - A kérdés más oldala, hogy miként alakul a mérleg, ami a házadé-mentesség révén a kincstárt b

s a fővárost érő adóveszteség és az adómentesség segítségével létrejövő épitkezés nyomán befolyó közbevételek között áll fenn. AZ épitéssel kapcsolatban megmozgatott tőkének 10-11 "-ára lehet tenni a fölépített házak nyers bérjövedelmét. Miután az adómentesség folytán elmaradó évi adóbevétel a nyorsbér-jövodolem 34 #-a, ez az építési tőkének körülbelül 3.4-e.8 >

c-a. Ezzel szemben az épitkezés nyomán befolyó közbevételeket alig lehet 14-15 ?.-nál többre tenni. Vagyis az utóbbiak alig négyévi adóvesztoségnek felelnek meg, / ' ./Folytatása következik./