Magyar Országos Tudósító, 1934. február/1

1934-02-03 [092]

MAGYAR ORSZAGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Tizenogyedik kiadás, Budapest, 1934. február 3. XVI. évfolyam, 27, szám. FŐVÁROS M —-BETEG A FŐPOLGÁRMESTER, Dr. Huszár Aladár főpolgármescor napok óta gyengélkedik és nem tud bejárni hivatalába, A főpolgármester már a multhét elején meghűlt és kedden influenzás tünetek között orvosi tanácsra otthon maradt. A főpolgármester állapota most már javulóban van, de a hét folyamán eléggé súlyosnak jelentkezett a betegség, úgyhogy a láz 38-39 fokig felment, A betegség lefolyása most már szerencsére simának Ígérkezik és a jőve héten remélhetőleg újra átveheti a főváros ügyeinek Irányítását, de a hétfői tanéc sülésen még aligha lesz abban a helyzetben, hogy elnökölhessen* —— HÍREK '1 KÖRÖSI CSCíéÁ SÁNDOR EMLÉKÉNEK FELÚJÍTÁSA AZ AKADÉMIÁBAN. E

z év tavaszán százötven esztendeje lesz annak, hogy a kitűnő orientalista és keleti utazó Körösi Csorna Sándor megszületett. Ismeretes, hogy Körösi Csorna a nagyenyodi és göttingai főiskolákon végzett tanulmányok és töt* külföldi nyelv elsajátítása után arra határozta magát, hogy • felkutat j a. a magyarok őshazáját és történelmi őskorára vonatkozó adatokat, 1819 végén indult el Enyedről és romdkivüli fáradozások után érkezett el az európaiak számára akkor még hozzáférhetetlen Tibetbe, .-m ahol elkészitetto a tibeti nyelv szótárát oS nyelvtanát. Ezt a két munkát később külföldi szakférfiak - köztük főleg E. Denison Ross, később a kalkuttai főiskola volt igazgatója és ma c londoni keleti tudományok főiskolája- ; nak tanára, Akad érái ánk külső tagja - mint úttörő müvekot kiválóan értékeltél... A részben angolnyelven közzétett munkái alapján Akadémiánk 1833-ban választotta tagjai sorába Körösi Csornát, akit most száz éve az Asit tic of Society of Bengal is tiszteleti tagjává emelt. • Akadémiánk eddig is kegyelettel ápolta néhai nagynevű tagjának emlékét, hkit kutatásainál annakida j én segéllyel is megkisereit támogatni /több réslzlotben 100 aranyat utalt ki számára/. Ezt a segélyt Körömi (Jsotaa a maga végtelen igénytelenségében nem használta fel és hagyatékában az aranyakat meg ±n találták. Az idei évforduló alkalmától Akadémiánk március 26,-án külön ünnepi ülést tart Körösi Csorna emlékezetére, amelyen B e r z e v i c z y Albert 'elnök mond megnyitóbeszédet Keresi Csorna jelentőségéről, Németh Gyula 1, tag padig ünnepi előadást tart az ujgur okról, akiknek földjére Körösi Csorna igyekezett eljutni, , Akadémiánk utolsó összesjülése üdvözlő iratot küldött a bengáli ai tudományos társaságnak, amely először ismerte fel és méltatta érdamái szerint Körösi Csornának úttörő nyelvtudományi kutatásait és amely 1842-ben bekövetkezett halálakor Dardsilingon diszes síremléket emelt a sokat fáradott tudós sir ja fölé. Ezt az emléket azóta sok magyar utazó felkereste és az Akadémia állandóan gondoztatja. Az Akadémia megbizást adott Körösi Cscma életrajzának 1942re leendő mogirására, mert a Duka Tivadar tiszteletiétag által közzétett ada tokát már évek óta ujabbakkal egészítették ki. Elhatározta, továbbá az Akadémia, hogy több külföldi nyelven irandó tudományos munkában fogja összefoglaltatni a nagyérdemű és önzetlen ftsrfiu munkásságának eredményeit, /M0T/\'r,