Magyar Országos Tudósító, 1934. február/1

1934-02-01 [092]

MAGYAR ORSZÁGOS TUECSITC -—TRETTINA JENŐ C3AL.-3I BÜNPE3TE A BÍTtfTETÖ TÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Ma folytatta a büntetőtörvényszék az úgynevezett Trettina-féle csalási bünper tárgyalás út. Messik Lajos dr. törvényszéki egyesblró pontosan negyed tiz órakor nyitotta meg a tárgyalást. Megállapította, hogy a vádlott, Trettina Jenő megjelent, majd számbavette a beidézett tanu­kat. Elsőnek Ferenczi Sándort, az IBUSZ igazgatóját hallgatta ki a biró. Ferenczi Sándor tanukénti vallomásában elmondotta, hogy a rnult óv július 8-án Guthard Tódor vezérigazgató szobájában értekezleten volt, amikor megszólalt a telefon és a kagylót Guthard emelte fel. A vezér­igazgató hátraszólt Tasnédy Szűcs Andráshoz, hogy Trettina van a tele­fonnál. Guthard és Trettina telefonbeszélgetéséből kivette, hogy Tret­tina aziránt érddklődik, miért nem fizették ki a 2o.ooo pengő utolsó részletét. Guthard azt válaszolta, hogy nem lehet bizalommal, mert meg­ígérték, hogy nem fog támadó cikk megjelenni és mégis támadták az IBUS_t majd erélyesen azt mondta, hogy addig nem fizet, amig a levél birtoká­ban nem lesz, Trettina Jenő azt válaszolhatta a telefonba, hogy a le­v elet már elküldte Balatonföldvárra, ugyanis Trettina azt hitte, hogy Tasnády Szűcs András Balatonföldváron van, Guthard azzal búcsúzott Trct­tinától, hogy beszélni fog telefonon Tasnády Szűcs Andrással, majd el­mondta, hogy mit mondott Trettina. Tasnády Szűcs András azt válaszolta Guthardnak, hogy intézze el az ügyet, veszekedés nélkül és ebből a ki­jelentésből Ő is arra köv érkeztetett, hogy utasítást ad a pénz kifize­tésére. A tanúvallomás elhangzása után Trettina védője megkérdezte az igazgatótól, hogy nem rokona-e Guthard Tódornak, mire Fercnczi igy vá­1 aszóit: - A felesége az én unokatestvérem. Turchányi Egon dr. országgyűlési képviselőt szólitotta ezu­tán Messik biró. Turchányi Egon a birói emelvény elé helyezett asztal­kára számos iratot teritett ki, majd megkezdte vallomását: - Be kell jelentenem, hogy én sértettnek érzem magam a vád­lottal szemben, mert a neve.emel visszaélt és a rágalmak egész felhőjé­vel burkolt be. A'rágalmak miatt bűnvádi eljárást is indítottam ellene. Hangsúlyozom, hogy a vádlott eljárása ellenségesség érzését váltotta ki belőlem. Be kell jelentenem, hogy Trettina az eljárás során hamis tanuk kat kívánt kihallgattatni, akik között olyan is van, akit kétévi fegy­házra itélt a törvényszék: Abday Gusztáv. Abday egyébként felkereste az egyik ón általam ismert ügyvédet és közölte vele, hogy ha én többet fizetek, mint Trettina, akkor hajlandó leleplezni Trettinát. Ez az ügy­véd, akinél Abday ^Gusz táv jelentkezett: dr. Kiszely István. /P;/ - Az egész Trettina ügy - folytatta Turchányi, még koránts sincsen 1 nyegileg feltárva az eddigi tárgyalások anyagával. Ott kell kezd .nem, hogy Trettinával soha baráti viszonyban nem voltam. A tege­ződés onnan származik köztünk, hogy együtt voltunk a bécsi papnevelő ­intézetben, három éven keresztül. Ö egy évvel alattam járt. 1916-ban távoztam az intézetből, őt a következő év folyamán kellett volna pappá szentelni. Ezután 1920-b$n . találkoztam vele egy polfc|$fcai társaságban, ahol, mint civil embert láttam viszont. Amikor Hunyady Fe-r .. renc gróf és más politikusokból álló társaságunkhoz akart csatlakozni** megkérdeztem, hogy kerül; el az intézetből. Elmondca, hogy felszentel­ték és aposztatált. Felajánlottam neki, hogy szivesen elősegitem eset­leges visszatérését az egyházhoz, Trettina azonban kijelentette, hogy idealizmusát elvesztette s nem hajlandó visszatérni. Trettina az elmondottak alatt feszeng,Idegesen tesz néhány mozdulatot, mint, akit kényelmetlenül érintenek ezek a részletek. Az el­nök figyelmezteti is Turchányit, hogy ne kalandozzon el olyan messzire. Turchányi erre megjegyzi, hogy ezeket azért tartotta szükségesnek el­mondani, hogy a törvényszék tisztán lássa a köztük fennállott viszonyt, Turchányi ezután igy folytatta: - Én vétót emeltem, hogy szűkebb baráti társaságunkhoz csat­lakozzék és ezért hosszú időn keresztül gyűlölettel viseltetett velem szemben. A tegeződés azonban természetesen fennmaradt, de baráti vi­szony soha sem volt köztünk. Akkor kerültünk megint többször össze, amikor az IBUSZ-szal kapcsolatos interpellációim megkezdődtek, addig azonban semmiféle társadalmi érintkezésben sem voltunk egymással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom