Magyar Országos Tudósító, 1934. január/3
1934-01-25 [091]
Kézirat - \ r , Tizennegyedik kiadás, / Budapest, 1954, január 26, XVI, évfolyam, 21. szám. /TBJTÉZ BAJCSY ZSILINSZKY 3NURE ELÖADÁSA'A COBDEN SZüViSTo^GB^í .Folyt, 1,/ - A eunai kérdés a ml számunkra nemcsak gazdasági, vagy külpolitikai probléma, nekünk az egész állami berendezkedésünket, egész kultúrpolitikánkat ehhez kell mérnőnk. Szembenállók azokkal, akik a dunai problémát egyszerű gazdasági kardéi-.sé akarják devalválni, A dunai népek között erős faji összefüggés van. Az osztrákokban, horvátokban, tétokban rengeteg a hun, avar, turáni, magyar vér; sőt sokszor a románokban is több turáni vér csörgedez, mint a magyar középosztály igen sok tagjában. Ezenfelül nem zárkózhatunk el a magyar história dicsőséges tényei elől,Tagadom és történelemnamisitásnak tartom azt az állitást, mintha Szent l3tván ezerév előtt a német kulturközösségbe vezette volna be a magyarságot. Ez nem áll: Szent István itt a latin kultúra alapjait hintette el, A magyarság joggal hangsúlyozza, hogy kultúrája európai ugyan, de . indvégig megőrizte sajátos magyar voltát, .' - - Gyermekkorom éta imádója vagyok a nagy Széchenyinek, jóllehet egye,s tételei ma már elavultak és külpolitikai szemlélete sem mérköz.. . hetik Kossuth zsenijének külpolitikai elgondolásaival. Széchenyi gúnyosan szól a külön magyar glóbuszról. En fájlalom, hogy ez a glóbusz összetört és hangoztatom, hogy igenis, újra meg kell épitsnünk, mert másképpen az uj • germán imperialista hullámokkal szemben nam tudjuk megvédelmezni magunkat, A dunai gondolatot ki kell fejlesztenünk ogy uj középeurópai elgondolássá, amelyben a finnektől es a lengyelektől kezdve egészen a bolgárokig es a törökökig helyét foglaljanak mindazok a népek, amelyek a pánszláv orosz és a pángermán némát birodalmak közé szorultak, k magyarságnak kell az élére Ali* állnia a gondolatnak, amely már itt zörget a kapukon. Nom osztom Eclchardt Tibornak azt a felfogását, hogy no lóink meg kell várnunk, amig valamelyik hatalmi cscport a külpolitikában túlsúlyra jut, S opportunitásból feltótlenül a győztes mellé kell állanunk. Ezt nem helyeselhetem, mert mi még ma sem vagyunk annyira törpe nemzet, amelynek 'még csak hozzászéiania is tilos sorsának e létkérdéséhez, A mi dunai elgondolásunk c3ak nagyszabású, szélesen megalapozott lehet, - A politikai stratégiának is megvannak az évszázadok megszentelte hagyományai; ilyen például az angoloknál a tongari hegemónia ügye, a tengerszorosok kézbentartásának elve. Mi magyarok sem adhatjuk fel á mi évezredes politikai stratégiánkats az árpádok politikáját, akik mindvégig hirdették és keresztül is vitték, hogy a magyar határokat le kell zárni a németek elől. Csak Így védekezhettünk több mint hatszáz éven át a nyomasztó germán fölénnyel ezemben. Ez a helyzet ma sem változott, a kisantant csak átmeneti ellenfelünk:, az igazi veszedelem nyugat felől Gormánia, kelet felől a vörös Oroszország, - A magyar paraszt kulturatermő erői még mindig szunnyadnak,Ha ezeket kellőképpen kitermelik, a magyar nép mé v , csodába fogja .ejteni a világot. Hiszen még ma sem vagyunk. an .yira rossz helyzetben, mint például a lengyelek, akik közvetlenül a németek és az oroszok közé vannak beékelve. Ne lünk a németekből is csak az osztrákok jutnak, dc ikkel pedig- a bécsi u vari intrikákt°l elte leintve - mindenkor meg tudtuk érteni egymást, A mi politikai kultúránk messze kimagaslik az európai népek politikája fölött, ez benne van ezeréves alkotmányunkban, vérünkben, minden intézményünkben. A feladat - súlyos. A germán hóditás számára sohasem volt ugy előkészitve a talaj, mint ma. Egész iskolarendszerünk közönséges német utánzat. Mi nem , akarjuk támadni a németeket, vagy a német kultúrát, hiszen ez oktalanság volna,- mi csupán védekezni akarunk. Az ezeréves örökséget, .amit az előttünk a jért generáció elpaktált, csakis az ezeréves'politikai módszerünk segélyé, vei lógjuk visszaszerezni! /Hosszasan tartó lelkes taps és éljenz s./ ; Az értékes es érdekes előadásért az elnöklő Halasi-Fischer 1 üdön mondott köszönetet, /MOT/Ky
